Hírek

Nyomtatás

Három török költő

on .

116 Hrom trk klt borito

 

Három török költő: Yahya Kemal Beyatlı, Cahit Sıtkı Tarancı és Orhan Veli Kanık

 

A magyar könyvkiadás soha nem kényeztette el a török költőket, illetve a magyar versbarátokat: Nazım Hikmet számos verseskönyvén kívül csak Fazıl Hüsnü Dağlarca, Ataol Behramoğlu és Yunus Emre egy-egy versválogatása jelenhetett meg önálló kötetben magyarul; hézagpótló tehát az Evangélikus Országos Könyvtár Műhelyének Három török költő − Yahya Kemal Beyatlı, Cahit Sıtkı Tarancı és Orhan Veli Kanık versei címmel megjelent 3. kötete.

 

Kik ezek a költők?

 

Yahya Kemal Beyatlı 1884. december 2-án született Üszkübben (ma Skopje), és 1958. november 1én hunyt el Isztambulban. A párizsi Ecole des Sciences Politiques-on tanult, eközben megismerkedett a kor eszméivel, Baudelaire és Verlaine költészetével. 1915 és 1918 között az Isztambuli Egyetemen tanított. 1922-től Ankarában a Hakimiyeti Milliye c. újság főszerkesztője, majd varsói, azután madridi követ, utána parlamenti képviselő volt; 1949-ben pakisztáni nagyköveti állásából vonult nyugalomba. Párizsban tudatosult benne török mivolta, ugyanakkor hazatérve is megőrizte nyugatiasságát. Költészete nagyrészt a hajdani dívánköltészet hagyományait követi; a nemzet, a haza, az iszlám, a szépség és mindenek előtt Isztambul költője. Emléket egy vele foglalkozó intézet és múzeum (Yahya Kemal Estitüsü ve Müzesi) ápolja. Folyóiratokban szétszórva megjelent verseit ez az intézet rendezte kötetekbe: Kendi Gök Kubbemiz (A saját égboltunk, 1961); Eski Şiirin Rüzgariyle (A régi költészet szellőjével, 1962), Rübailer ('Négysorosok, 1963), Aziz İstanbul (Drága Isztambul, 1964); illetve prózai írásait, cikkeit és leveleit is kiadták. Magyarul: Szenvedélyek tengere, antológia,1961, 21 vers, Vas István és Tímár György fordításai.

 

Cahit Sıtkı Tarancı 1910. október 3-án született Diyarbakırban. Isztambulban, majd Párizsban tanult. Hazatérése után Ankarában fordítóként dolgozott. Miután súlyos betegségét nem tudták kezelni, Bécsbe utazott, de hiába, fiatalon, 1956. október 13-án hunyt el egy bécsi kórházban. Költőként ígéretes pálya előtt állt, már gimnazista korában is jelentek meg versei. A Yeni Şiir (Új költészet) mozgalmához vonzódott, nemzedékének egyik legkiválóbbjaként sokat adott a formai tökéletességre. Az élet szépsége és szeretete volt a fő ihletője. Versei gyakran borongós hangulatúak, és a halál témája is jelentős helyet foglal el költészetében. Kötetei: Otuzbeş Yaş (Harmincöt évesen, versek, 1946); Düşten Güzel (Álomnál szebb, versek, 1952;poszthumusz verseskötete:Sonrası (Utána, 1957; újságokban megjelent 22 novelláját Selahattin Önerli gyűjtötte egybe (Cahit Sıtkı Tarancı'nın Hikayeciliği ve Hikayeleri, 1976). Magyarul: Szenvedélyek tengere, antológia,1961, 18 vers, Végh György és Kónya Lajos fordításai.

 

Orhan Veli Kanık 1914. április 13-án Isztambulban született, és ott is halt meg 1950. november 14-én. Ankarában járt gimnáziumba, ahová félbehagyott isztambuli filozófiai tanulmányai után visszatérve a Posta-vezérigazgatóságon, majd a Közoktatási Minisztérium fordítóirodájában dolgozott. 1947-ben felhagyott a hivatalnokélettel, és megindította a Yaprak c. folyóiratot, amely 1951, június 15-ig 28 számot ért meg. Halála után barátai Son Yaprak (Utolsó levél) címmel kiadtak egy különszámot. Első, már az ő egyéniségét tükröző költeményeit Oktay Rifat Horozcuval és Melih Cevdet Andayjal együtt a Varlık c. folyóiratban jelentette meg, 1936. és 1941. között 38-at. Lírája hamarosan elszakadt a török költészet minden kliséjétől. Rövid, egyszerű formákat honosított meg. A népnyelv tiszta forrásából merített, a mindennapokról a mindennapok egyszerű szavaival szólt, de az irónia és a szatíra sem hiányzott palettájáról. Pályáját kezdetétől nagy érdeklődés kísérte; eszméi és formai megoldásai hatottak a kortárs költőkre. Oktay Rifat Horozcuval és Melih Cevdet Andayjal közös kötetük, a korszakteremtő a Garip (Az idegen), amely 194l-ben, majd az ő verseivel bővítve 1945-ben másodszor is napvilágot látott. Költői pályájának következő mérföldkövei a Vazgeçemedim (Amiről nem tudok lemondani, 1945; Destan Gibi (Akár a hősének, 1946); Yenisi (Az új, 1947; Karşı (Szemben, 1949) c. verskötetei. Tanulmányait, novelláit halála után gyűjtötték össze: Nesir Yazıları (Prózai írásai, 1953); Denize Doğru (A tenger felé, 1970). Tizenkét kötetnyi fordításai közül külön figyelmet érdemel La Fontaine 49 fabulájának átültetése: La Fontaine Masalları, 1948, majd az ennek hatására verses formába öntött 72 Naszreddin Hodzsa anekdota (Nasrettin Hoca Hikayeleri, l949). Magyarul: Szenvedélyek tengere, antológia,1961, 31 vers, Végh György és Kónya Lajos fordításai; Utunk, 1982, 1 vers, M. Jusuf, Mihálka György fordítása.

 

Mint e rövid, lexikonszerű ismertetésből is látjuk, kortársakról van szó − bár a messze legidősebb túlélte két fiatalon elhunyt társát −, méghozzá olyanokról, akiknek pályája a török történelem és a török irodalom gyökeres változásának évtizedeire esik. Árulkodó jele ennek az névhasználat is: minthogy Törökországban csak 1934-ben vezették be a családneveket, költőinket is inkább még „keresztneveiken” − Yahya Kemal, Cahit Sıtkı, Orhan Veli − emlegetik az olvasók, de még az irodalomtörténet is. 

 

A klasszikus török költészet, a dívánköltészet szinte csak nevében volt török; nyelvében, verselésében, műfajaiban és műformáiban sokkal több volt az arab és perzsa elem. A nemzeti irodalom (milli edebiyat) költő- és írónemzedéke tette meg az első lépéseket az irodalom „törökösítése” felé. Ezt a változást tükrözi költőink életműve is: míg Yahya Kemal költeményeinek zöme aruz verselésű és szókincse is archaikus, vagyis jelentős mértékben arab és perzsa szavakból áll, Cahit Sıtkı már teljesen elhagyja a dívánköltészet formáit, Orhan Veli pedig mind nyelvében, mint költői attitűdjével akár kortársunk is lehetne.

Mányoki János válogatásában, értő utószavának kalauzolásával most közel száz költemény segít kirajzolni a magyar olvasó számára e három igen eltérő karakterű költő arcélét, ráadásul a török irodalom e szerényen meghúzódó ismertetője műfordítóként is sikeresen helyt áll a két gyakorló költő-műfordító társa mellett! 

 

(szerk.: Mányoki János és Pintér Gábor; a műfordításokat készítette Bede Anna, Hárs Ernő és Mányoki János, a verseket válogatta és az utószót írta Mányoki János; illusztrálta Horváth László Adrián, 192 pp., Budapest, 2016)

Tasnádi Edit

 

Nyomtatás

Vásáry István az MTA rendes tagja

on .

A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése május 6-án az MTA rendes tagjává választotta Vásáry Istvánt, egyesületünk tiszteletbeli elnökét.

Vásáry István Budapesten született 1945-ben. Az MTA Közgyűlése 2013-ban választotta levelező tagjává, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa. Kutatási területe a turkológia.

Vásáry István 2013 óta is intenzív tudományos munkát folytatott. Ezt az azóta megjelent mintegy negyven publikációja is tanúsítja. Ezek fele idegen nyelven jelent meg neves külföldi folyóiratokban, kötetekben, nagy nemzetközi enciklopédiákban. Kutatásainak egyik központi kérdése a mongol alapítású, de török vezetésű Arany Horda és utódállamai történeti szerepének és nyelvi viszonyai­nak vizsgálata. Nagy figyelmet szentelt a magyarság korai történetének, török kapcsolatainak. Számos tanulmányban elemezte magyar orientalisták életművét.

Nyomtatás

Tiszteletbeli tagunk: Kakuk Zsuzsa turkológus

on .

Kakauk Zsuzsa Tasnadi Edit

Dr. Kakuk Zsuzsát 2019-ben választottuk az egyesület tiszteletbeli tagjává. A fénykép az erről szóló oklevél átadásán készült. Kakuk Zsuzsa mellett Tasnádi Edit MTBT-alelnök.

Nyomtatás

Legyen tagja a Magyar-Török Baráti Társaságnak!

on .

Szívesen látjuk Önt közhasznú egyesületünk tagjai között!

A tagság előnyei:

ingyenes részvétel évente 10 előadáson, amelyet neves előadók - turkológusok, történészek, irodalmárok tartanak

kedvezményes részvétel az egyesület éves kulturális ismeretterjesztő kirándulásán, évzáró vacsoráján, s más rendezvényein

díjtalan kölcsönzés a közel 400 kötetes egyesületi könyvtárból, amelyben megtalálhatja az utóbbi évtizedek szinte minden, törökből fordított szépirodalmi alkotását és a Törökország, a magyar-török kapcsolatok iránt érdeklődők számára fontos történelmi, néprajzi, nyelvészeti, művészeti és más műveket, benne az egyesületünk által kiadott, máshol nehezen hozzáférhető könyveket

folyamatos tájékoztatást kap e-mailben és Facebook-oldalunkon a magyarországi török vonatkozású eseményekről, rendezvényekről

belépéskor szép könyvajándékot adunk Önnek.

Természes és jogi személyek egyaránt tagjai lehetnek az egyesületnek.

Nem Magyarországon élő természetes és jogi személyeknek a pártoló tagságot ajánljuk.

A részletekről honlapunkon tájékozódhat, itt találja meg a belépési nyilatkozatot is. Ha kérdése van, keressen meg minket e-mailben.

Az éves tagsági díj nappali tagozatos hallgatóknak és nyugdíjasoknak 3.000,- Ft, mindenki másnak 6.000,- Ft.

Természetes személyeknek a pártoló tagi hozzájárulás évi 6.000,- Ft.

Ha nem kíván az egyesület tagja lenni, de szeretné segíteni tevékenységünket, kérjük, adományozzon bármilyen csekély összeget nekünk vagy ajánlja fel személyi jövedelemadójának 1 %-át!

Bankszámlaszámunk: HU22 1170 1004 2014 7150 0000 0000

Adószámunk: 18047723-1-42

Nyomtatás

Az MTBT elnökségi ülésének összehívása (január 10.)

on .

A Magyar-Török Baráti Társaság közhasznú egyesület (1062 Budapest, Bajza u. 54. mfszt. 1/1., nyilvántartási száma: 01-02-0005183) 2019. január 10-én, csütörtökön 14:00 órakor tartja nyilvános elnökségi ülését.

Az ülés fő célja az egyesület 2019. január 29. napjára tervezett éves rendes taggyűlésén előterjesztendő elnökségi dokumentumok megvitatása és elfogadása.

Helyszín: az MTBT székhelye, 1062 Budapest, Bajza u. 54. mf. 1/1.

Napirend:

1. Beszámoló az egyesület 2018. évi tevékenységéről

2. Szöveges beszámoló az egyesület pénzvagyonáról, a 2018. évi költségvetés felhasználásáról és a gazdálkodás 2018. évi elveinek teljesüléséről

3. Az egyesület beszámolója az Országos Bírósági Hivatalnak a 2018. évről és annak közhasznúsági melléklete

4. Egyesületi ingó vagyonleltár a 2018. december 31-i állapot szerint

5. Javaslat a 2018. november 30-i póthatáridőig a 2018. évi tagsági díjat meg nem fizető egyesületi tagok tagsági jogviszonyának felmondására

6. Javaslat a 2019. február 28-ig szóló, határozott idejű könyvelői szerződés megújításáról a Rével Bt-vel

7. Javaslat Dr. Kakuk Zsuzsa tiszteletbeli taggá választására

8. Javaslat az egyesület 2018. évi programjára

9. Tájékoztatás a Nemzeti Együttműködési Alaphoz benyújtásra tervezett (esetleges) 2019. évi pályázatról

10. Javaslat a 2019. évi gazdálkodás elveire

11. Javaslat az egyesület új elnökségének és Felügyelő Bizottságának megválasztására a 2020. januári rendes taggyűlésen. Javaslat az MTBT 2019. januári rendes taggyűlésének a jelölő bizottság tagjaira.

12. Egyéb