Hírek

Nyomtatás

Hírös Históriák

on .

hirs historiak

Hírös Históriák címmel jelent meg december 8-án a Kecskeméti Médiacentrum helytörténeti magazinja, amely ezen a linken teljes terjedelmében olvasható.

A kiadványban jó néhány török vonatkozású írást találunk – A beszélő köntös nyomában című időszaki kiállításról, a török hódoltság kori Kecskemétről, egy török kút feltárásáról a kecskeméti belvárosban, Tekirdag és Kecskemét kapcsolatáról, Bartha Júlia cikkét Adakále szigetéről -, de nagyon érdekes a Lechner Ödön meg nem épített víztornyáról szóló ismertetés is.

A magazin főszerkesztője Bán János, akit sokan Bán Mórként, a népszerű Hunyadi-regényciklus szerzőjeként ismernek, felelős szerkesztője pedig Kriston Vízi József, egyesületünk tagja.

Nyomtatás

MTBT elnökségi ülés (november 23.)

on .

Alapszabályunk értelmében az egyesület elnökségi ülésein – amelyek nem nyilvánosak - az elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai mellett az egyesület tagjai is részt vehetnek.

Ezért tájékoztatjuk az egyesület tagjait, hogy az MTBT elnökségének ülésére 2015. november 23-án, hétfőn 17.30 órakor kerül sor a Budapest, I. kerület, Batthyány tér 7. sz. alatti Angelika kávéházban.

Napirend:

1. A gazdasági titkár tájékoztatása az egyesület 2015. évi költségvetési bevételeinek és kiadásainak időarányos teljesüléséről, valamint az egyesület tagjainak 6 hónapnál hosszabb ideje fennálló tagdíjhátralékáról (2013, 2014., 2015.).

2. Az elnökség határozata póthatáridő kitűzéséről a 2013., 2014. és 2015. évi tagdíjhátralék megfizetésére, valamint fizetési felszólítás kiküldéséről az érintett egyesületi tagok részére.

3. Az elnökségi tagok javaslatai a 2016. évi programokra, azok megvitatása.

4. Egyéb

Az MTBT elnöksége

Nyomtatás

Tasnádi Edit a műfordításról és a megbecsültségről

on .

Orhan Pamuktól a török népmeséken át a szótárszerkesztésig – Tasnádi Edit a műfordításról és a megbecsültségről

Szénási Zsófia - 2015.08.26.
KÖNYVHÉT FOLYÓIRAT

Három évtizedes rádiós múlttal a háta mögött elsősorban nem műfordítónak tartja magát. Pedig ő a török nyelvű műfordítás egyetlen kimagasló egyénisége. Megfogalmazása szerint, a fordítás számára a mai napig hobbi, kikapcsolódás, örömteli elfoglaltság. Tasnádi Edit magyar- és török nyelvi és irodalmi tanulmányai után (1967) egyenesen a Magyar Rádió Török Szekciójába került, és annak megszűnéséig ott dolgozott. Riporteri munkája mellett gyakran vállalt tolmácsolást – a 90-es évektől magas posztot betöltő magyar és török állami vezetőknek is rendszeresen fordított -, alkalmanként novellákat, verseket ültetett magyar-, illetve török nyelvre. A török szekció megszűnése után az Ankarai Egyetem Hungarológiai Tanszékének hallgatóit oktatta öt éven keresztül. Visszatérése után nyugdíjazásáig a Magyar Rádió Hangarchívumában dolgozott; pár évig az ELTÉ-n tanított az egyetemen, azóta a műfordításnak él.

– Kezdjük a végéről: a legendásan jó török-magyar kulturális kapcsolatok eredményeként jött létre Ankarában az a magyar tanszék, ahol te is tanítottál?

– Az ankarai hungarológiai tanszék különleges jelentőséggel bír: maga Kemal Atatürk bábáskodott felette, amikor megalapította az Ankarai Egyetemet abban a városban, melyet ő tett az ország fővárosává. Célja az volt, hogy az Oszmán Birodalomban nem létező nemzettudatot az egyetem révén is alakítsa. Úgy vélte, ehhez népének ismernie kell a történelmét, a nyelvi eredetét és azt a földrajzi területet, ahol él. Személyes javaslata nyomán hozták létre a magyar tanszéket, mely kiválóan felszerelt intézet volt a 30-as évek közepén. Első professzora, Rásonyi László idejében történt, hogy Hasan Ali Yücel népoktatási miniszter meglátogatta a tanszék könyvtárát, meglátta a polcokon a Magyar Remekírók sorozatot, és annyira megtetszett neki, hogy ennek mintájára indították el a Török Klasszikusok kiadását. A Hungarológiai Intézet sikerét mutatja, hogy rövid időn belül mintegy húsz magyar klasszikus művet fordítottak le törökre.

Nyomtatás

Kakuk Zsuzsa professzor asszony köszöntése 90. születésnapján

on .

Kakuk Zsuzsa több mint negyven évet töltött az ELTE török filológia tanszékén.

Egy Heves megyei kis faluban, Nagytályán született, az egri Angolkisasszonyok Intézetében, majd Szatmárnémetiben tanult az érettségiig. Debrecenben magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett, 1949-ben summa cum laude eredménnyel doktorált magyar nyelvészetből és latin filológiából. Az MTA Nyelvtudományi Intézetében kezdett dolgozni, de pályája hamarosan más irányt vett: Németh Gyula turkológus professzor aspiránsa lett.

Így vált központi szakterületévé a török hódoltság korában nyelvünkbe került szavak és kifejezések kutatása. A 16-17- századi magyar és latin nyelvű emlékek feldolgozása után mintegy 1100 török eredetű szó alapján fontos megállapításokat tett a török hangtörténet vonatkozásában is. Fejezetek oszmán-török jövevényszavaink történetéből c. kandidátusi értekezése 1955-ben készült el. Eredményei a Recherches sur l'histoire de la langue osmanlie des XVIe et XVIIe siecles. Les éléments osmanlies de la langue hongroise (1973) c. nagy munkája révén válhatott a nemzetközi turkológia számára elérhetővé. A téma magyar nyelvű feldolgozása: A török kor emléke a magyar szókincsben (1996) a mai és használatos, illetve kihalt oszmán-török szavak témakörök szerinti csoportosításával a nyelvészeti mellett gazdag művelődéstörténeti ismereteket is nyújt.

De vizsgálta a Törökországba menekült Rákóczi és Kossuth korának nyelvi emlékeit is: foglalkozott Mikes nyelvével, és Kossuth Kütahyában készült nyelvtanával (Kossuth kéziratai a török nyelvről, 1967).