Hírek

Nyomtatás

Tasnádi Edit a műfordításról és a megbecsültségről

on .

Orhan Pamuktól a török népmeséken át a szótárszerkesztésig – Tasnádi Edit a műfordításról és a megbecsültségről

Szénási Zsófia - 2015.08.26.
KÖNYVHÉT FOLYÓIRAT

Három évtizedes rádiós múlttal a háta mögött elsősorban nem műfordítónak tartja magát. Pedig ő a török nyelvű műfordítás egyetlen kimagasló egyénisége. Megfogalmazása szerint, a fordítás számára a mai napig hobbi, kikapcsolódás, örömteli elfoglaltság. Tasnádi Edit magyar- és török nyelvi és irodalmi tanulmányai után (1967) egyenesen a Magyar Rádió Török Szekciójába került, és annak megszűnéséig ott dolgozott. Riporteri munkája mellett gyakran vállalt tolmácsolást – a 90-es évektől magas posztot betöltő magyar és török állami vezetőknek is rendszeresen fordított -, alkalmanként novellákat, verseket ültetett magyar-, illetve török nyelvre. A török szekció megszűnése után az Ankarai Egyetem Hungarológiai Tanszékének hallgatóit oktatta öt éven keresztül. Visszatérése után nyugdíjazásáig a Magyar Rádió Hangarchívumában dolgozott; pár évig az ELTÉ-n tanított az egyetemen, azóta a műfordításnak él.

– Kezdjük a végéről: a legendásan jó török-magyar kulturális kapcsolatok eredményeként jött létre Ankarában az a magyar tanszék, ahol te is tanítottál?

– Az ankarai hungarológiai tanszék különleges jelentőséggel bír: maga Kemal Atatürk bábáskodott felette, amikor megalapította az Ankarai Egyetemet abban a városban, melyet ő tett az ország fővárosává. Célja az volt, hogy az Oszmán Birodalomban nem létező nemzettudatot az egyetem révén is alakítsa. Úgy vélte, ehhez népének ismernie kell a történelmét, a nyelvi eredetét és azt a földrajzi területet, ahol él. Személyes javaslata nyomán hozták létre a magyar tanszéket, mely kiválóan felszerelt intézet volt a 30-as évek közepén. Első professzora, Rásonyi László idejében történt, hogy Hasan Ali Yücel népoktatási miniszter meglátogatta a tanszék könyvtárát, meglátta a polcokon a Magyar Remekírók sorozatot, és annyira megtetszett neki, hogy ennek mintájára indították el a Török Klasszikusok kiadását. A Hungarológiai Intézet sikerét mutatja, hogy rövid időn belül mintegy húsz magyar klasszikus művet fordítottak le törökre.

Nyomtatás

Kakuk Zsuzsa professzor asszony köszöntése 90. születésnapján

on .

Kakuk Zsuzsa több mint negyven évet töltött az ELTE török filológia tanszékén.

Egy Heves megyei kis faluban, Nagytályán született, az egri Angolkisasszonyok Intézetében, majd Szatmárnémetiben tanult az érettségiig. Debrecenben magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett, 1949-ben summa cum laude eredménnyel doktorált magyar nyelvészetből és latin filológiából. Az MTA Nyelvtudományi Intézetében kezdett dolgozni, de pályája hamarosan más irányt vett: Németh Gyula turkológus professzor aspiránsa lett.

Így vált központi szakterületévé a török hódoltság korában nyelvünkbe került szavak és kifejezések kutatása. A 16-17- századi magyar és latin nyelvű emlékek feldolgozása után mintegy 1100 török eredetű szó alapján fontos megállapításokat tett a török hangtörténet vonatkozásában is. Fejezetek oszmán-török jövevényszavaink történetéből c. kandidátusi értekezése 1955-ben készült el. Eredményei a Recherches sur l'histoire de la langue osmanlie des XVIe et XVIIe siecles. Les éléments osmanlies de la langue hongroise (1973) c. nagy munkája révén válhatott a nemzetközi turkológia számára elérhetővé. A téma magyar nyelvű feldolgozása: A török kor emléke a magyar szókincsben (1996) a mai és használatos, illetve kihalt oszmán-török szavak témakörök szerinti csoportosításával a nyelvészeti mellett gazdag művelődéstörténeti ismereteket is nyújt.

De vizsgálta a Törökországba menekült Rákóczi és Kossuth korának nyelvi emlékeit is: foglalkozott Mikes nyelvével, és Kossuth Kütahyában készült nyelvtanával (Kossuth kéziratai a török nyelvről, 1967).

Nyomtatás

Yaşar Kemal halálára

on .

 

yasar_kemal

 

Az „anatóliai platán”, a török irodalom évszázados óriásának kidőlését siratják a mai török újságok: életének kilencvenharmadik esztendejében elhunyt a világhíres író.

 

Yaşar Kemal – eredeti nevén Kemal Sadık Göğceli 1922-ben születetett a délkelet-törökországi Adana megye Hemite, ma már nagy szülöttje után Göğceli nevű falujában. Mindössze hét esztendeig járt iskolába, s máris a „gorkiji egyetem” évei következtek: mintegy negyvenféle fizikai és szellemi munkába kóstolt bele. 1936-ban Bartók Bélával is találkozott, aki Adana környékén járt gyűjtőúton a török és magyar népzene rokonságát bizonyítandó. Kalandos ifjúsága melyről a bajor televízió filmet is fordított alkalmat kínált számára, hogy alaposan megismerje a délkelet-anatóliai falvak és városok lakóit, egymáshoz és a természethez fűződő kapcsolatukat. Az élmények mellett népdalokat és meséket is gyűjtött, így a népköltés „tiszta forrása” is hatott írói világának alakulására.

 

Nyomtatás

Eltávozott R. Várkonyi Ágnes

on .

Vrkonyi gnes

 A Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, akadémikus 86 éves korában, 2014. december 15-én hunyt el.

R. Várkonyi Ágnes 1928. február 9-én született Salgótarjánban. Egyetemi tanulmányait 1947-ben kezdte meg az akkori Pázmány Péter Tudományegyetemen, amely három évvel később vette fel Eötvös Loránd nevét. Magyar-történelem-levéltár szakon végzett. Szakterülete a 16-18. századi Magyarország története, a történetírás története és a történeti ökológia volt. Főbb művei közé tartozik a Vak Bottyán, Két pogány közt, Rákóczi-tükör I–II., A fejedelem gyermekkora, Európa Zrínyije, A megosztottság évszázada 1526-1606, Zrínyi Ilona, A Rákóczi-szabadságharc Európában, A Pelikán a fiaival, A tűzvész tanúi.

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1998-ig dolgozott a középkori és kora újkori magyar történeti tanszéken. 2013-ban az MTA rendes tagjává választották. Levelező tagja volt a brit Királyi Történeti Társaságnak. A Századok című történelmi szakfolyóirat szerkesztője, a Liget Műhely meghatározó alakja volt. Kétszer, 1965-ben és 1987-ben kapta meg az Akadémiai díjat, 1998-ban Szent-Györgyi Albert-díjjal tüntették ki, 2000-ben átvehette a Széchényi-díjat, 2003-ban pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét.

R. Várkonyi Ágnes azonban számunkra több volt, mint kiváló történész. Társaságunk felkérésére írta meg hiánypótló munkáját Zrínyi Ilonáról, s e könyv készítése, majd a könyvbemutatók során, a levélváltások és a közös utazások révén megnyerő személyiségét is megismerhettük. 2008-ban 360 oldalon, 28 oldalnyi színes melléklettel jelent meg a kétnyelvű monográfia Zrínyi Ilona „Európa legbátrabb asszonya) / İlona Zrínyi „Avrupa'nın en cesur kadını" címmel, a szintén felejthetetlen Yılmaz Gülen török fordításával.

Nyomtatás

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál török programjai (április 24-27.)

on .

A Millenárison kerül sor április 24-27. között a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, amelynek díszvendége idén Törökország.

A török vendégekről, a megjelent új fordításokról itt olvashatunk.

A török vonatkozású programok pontos ismertetését ezen a linken találjuk, a könyvfesztivál honlapját pedig itt.