Hírek

Nyomtatás

Elhunyt Hazai György turkológus, orientalista

on .

hazai gyorgy foto mek oszk hu

2016. január 7-én, életének 84. évében elhunyt Hazai György turkológus, orientalista, nyugdíjas egyetemi tanár, kutatóprofesszor, az MTA rendes tagja. A magyar keletkutatásnak és az egész magyar tudományosságnak óriási nemzetközi megbecsültséget szerző régi, nagy orientalista generáció egyik legkiemelkedőbb képviselője volt.

Hazai professzorra, egyesületünk tagjára Fodor Pál turkológus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója emlékezik:

Hazai György a török népek és a török nyelvek kutatója volt. Nemzetközi mércével mérve is kimagasló tudományos életműve és tudományos közéleti tevékenysége révén a világ egyik legismertebb és legelismertebb magyar keletkutatójaként tartják számon. A legendás Németh Gyula, Ligeti Lajos és Fekete Lajos professzorok tanítványaként török–történelem szakon végzett az ELTE-n. Egy éves szófiai vendégtanárkodást követően négy évig az MTA Nyelvtudományi Intézetében dolgozott. 1963-tól a berlini Humboldt Egyetem docense, majd professzora, közben 1963-1974 között a Német Tudományos Akadémia Turfán-kutatócsoportjának vezetője. 1982-ben hazatért, 1984-1990 között az Akadémiai Kiadó igazgatói posztját töltötte be. 1991-től nyugdíjazásáig az MTA Nyelvtudományi (később Irodalomtudományi) Intézetében működő Orientalisztikai Munkaközösség tudományos tanácsadója, majd kutatóprofesszora. Közben (1992-1999 között) a nicosiai Ciprusi Egyetem tanszékvezető tanára, 2000 és 2003 között pedig a budapesti német nyelvű Andrássy Egyetem alapító rektora.

Nyomtatás

Hírös Históriák

on .

hirs historiak

Hírös Históriák címmel jelent meg december 8-án a Kecskeméti Médiacentrum helytörténeti magazinja, amely ezen a linken teljes terjedelmében olvasható.

A kiadványban jó néhány török vonatkozású írást találunk – A beszélő köntös nyomában című időszaki kiállításról, a török hódoltság kori Kecskemétről, egy török kút feltárásáról a kecskeméti belvárosban, Tekirdag és Kecskemét kapcsolatáról, Bartha Júlia cikkét Adakále szigetéről -, de nagyon érdekes a Lechner Ödön meg nem épített víztornyáról szóló ismertetés is.

A magazin főszerkesztője Bán János, akit sokan Bán Mórként, a népszerű Hunyadi-regényciklus szerzőjeként ismernek, felelős szerkesztője pedig Kriston Vízi József, egyesületünk tagja.

Nyomtatás

MTBT elnökségi ülés (november 23.)

on .

Alapszabályunk értelmében az egyesület elnökségi ülésein – amelyek nem nyilvánosak - az elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai mellett az egyesület tagjai is részt vehetnek.

Ezért tájékoztatjuk az egyesület tagjait, hogy az MTBT elnökségének ülésére 2015. november 23-án, hétfőn 17.30 órakor kerül sor a Budapest, I. kerület, Batthyány tér 7. sz. alatti Angelika kávéházban.

Napirend:

1. A gazdasági titkár tájékoztatása az egyesület 2015. évi költségvetési bevételeinek és kiadásainak időarányos teljesüléséről, valamint az egyesület tagjainak 6 hónapnál hosszabb ideje fennálló tagdíjhátralékáról (2013, 2014., 2015.).

2. Az elnökség határozata póthatáridő kitűzéséről a 2013., 2014. és 2015. évi tagdíjhátralék megfizetésére, valamint fizetési felszólítás kiküldéséről az érintett egyesületi tagok részére.

3. Az elnökségi tagok javaslatai a 2016. évi programokra, azok megvitatása.

4. Egyéb

Az MTBT elnöksége

Nyomtatás

Tasnádi Edit a műfordításról és a megbecsültségről

on .

Orhan Pamuktól a török népmeséken át a szótárszerkesztésig – Tasnádi Edit a műfordításról és a megbecsültségről

Szénási Zsófia - 2015.08.26.
KÖNYVHÉT FOLYÓIRAT

Három évtizedes rádiós múlttal a háta mögött elsősorban nem műfordítónak tartja magát. Pedig ő a török nyelvű műfordítás egyetlen kimagasló egyénisége. Megfogalmazása szerint, a fordítás számára a mai napig hobbi, kikapcsolódás, örömteli elfoglaltság. Tasnádi Edit magyar- és török nyelvi és irodalmi tanulmányai után (1967) egyenesen a Magyar Rádió Török Szekciójába került, és annak megszűnéséig ott dolgozott. Riporteri munkája mellett gyakran vállalt tolmácsolást – a 90-es évektől magas posztot betöltő magyar és török állami vezetőknek is rendszeresen fordított -, alkalmanként novellákat, verseket ültetett magyar-, illetve török nyelvre. A török szekció megszűnése után az Ankarai Egyetem Hungarológiai Tanszékének hallgatóit oktatta öt éven keresztül. Visszatérése után nyugdíjazásáig a Magyar Rádió Hangarchívumában dolgozott; pár évig az ELTÉ-n tanított az egyetemen, azóta a műfordításnak él.

– Kezdjük a végéről: a legendásan jó török-magyar kulturális kapcsolatok eredményeként jött létre Ankarában az a magyar tanszék, ahol te is tanítottál?

– Az ankarai hungarológiai tanszék különleges jelentőséggel bír: maga Kemal Atatürk bábáskodott felette, amikor megalapította az Ankarai Egyetemet abban a városban, melyet ő tett az ország fővárosává. Célja az volt, hogy az Oszmán Birodalomban nem létező nemzettudatot az egyetem révén is alakítsa. Úgy vélte, ehhez népének ismernie kell a történelmét, a nyelvi eredetét és azt a földrajzi területet, ahol él. Személyes javaslata nyomán hozták létre a magyar tanszéket, mely kiválóan felszerelt intézet volt a 30-as évek közepén. Első professzora, Rásonyi László idejében történt, hogy Hasan Ali Yücel népoktatási miniszter meglátogatta a tanszék könyvtárát, meglátta a polcokon a Magyar Remekírók sorozatot, és annyira megtetszett neki, hogy ennek mintájára indították el a Török Klasszikusok kiadását. A Hungarológiai Intézet sikerét mutatja, hogy rövid időn belül mintegy húsz magyar klasszikus művet fordítottak le törökre.