Hírös Históriák címmel jelent meg december 8-án a Kecskeméti Médiacentrum helytörténeti magazinja, amely ezen a linken teljes terjedelmében olvasható.

A kiadványban jó néhány török vonatkozású írást találunk – A beszélő köntös nyomában című időszaki kiállításról, a török hódoltság kori Kecskemétről, egy török kút feltárásáról a kecskeméti belvárosban, Tekirdag és Kecskemét kapcsolatáról, Bartha Júlia cikkét Adakále szigetéről -, de nagyon érdekes a Lechner Ödön meg nem épített víztornyáról szóló ismertetés is.

A magazin főszerkesztője Bán János, akit sokan Bán Mórként, a népszerű Hunyadi-regényciklus szerzőjeként ismernek, felelős szerkesztője pedig Kriston Vízi József, egyesületünk tagja.

Megjelent és itt olvasható az Európai Bizottság 2015. évi országjelentése Törökországról és az uniós bővítési stratégiáról (.pdf fájlokban olvasható).

Alapszabályunk értelmében az egyesület elnökségi ülésein – amelyek nem nyilvánosak - az elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai mellett az egyesület tagjai is részt vehetnek.

Ezért tájékoztatjuk az egyesület tagjait, hogy az MTBT elnökségének ülésére 2015. november 23-án, hétfőn 17.30 órakor kerül sor a Budapest, I. kerület, Batthyány tér 7. sz. alatti Angelika kávéházban.

Napirend:

1. A gazdasági titkár tájékoztatása az egyesület 2015. évi költségvetési bevételeinek és kiadásainak időarányos teljesüléséről, valamint az egyesület tagjainak 6 hónapnál hosszabb ideje fennálló tagdíjhátralékáról (2013, 2014., 2015.).

2. Az elnökség határozata póthatáridő kitűzéséről a 2013., 2014. és 2015. évi tagdíjhátralék megfizetésére, valamint fizetési felszólítás kiküldéséről az érintett egyesületi tagok részére.

3. Az elnökségi tagok javaslatai a 2016. évi programokra, azok megvitatása.

4. Egyéb

Az MTBT elnöksége

Orhan Pamuktól a török népmeséken át a szótárszerkesztésig – Tasnádi Edit a műfordításról és a megbecsültségről

Szénási Zsófia - 2015.08.26.
KÖNYVHÉT FOLYÓIRAT

Három évtizedes rádiós múlttal a háta mögött elsősorban nem műfordítónak tartja magát. Pedig ő a török nyelvű műfordítás egyetlen kimagasló egyénisége. Megfogalmazása szerint, a fordítás számára a mai napig hobbi, kikapcsolódás, örömteli elfoglaltság. Tasnádi Edit magyar- és török nyelvi és irodalmi tanulmányai után (1967) egyenesen a Magyar Rádió Török Szekciójába került, és annak megszűnéséig ott dolgozott. Riporteri munkája mellett gyakran vállalt tolmácsolást – a 90-es évektől magas posztot betöltő magyar és török állami vezetőknek is rendszeresen fordított -, alkalmanként novellákat, verseket ültetett magyar-, illetve török nyelvre. A török szekció megszűnése után az Ankarai Egyetem Hungarológiai Tanszékének hallgatóit oktatta öt éven keresztül. Visszatérése után nyugdíjazásáig a Magyar Rádió Hangarchívumában dolgozott; pár évig az ELTÉ-n tanított az egyetemen, azóta a műfordításnak él.

– Kezdjük a végéről: a legendásan jó török-magyar kulturális kapcsolatok eredményeként jött létre Ankarában az a magyar tanszék, ahol te is tanítottál?

– Az ankarai hungarológiai tanszék különleges jelentőséggel bír: maga Kemal Atatürk bábáskodott felette, amikor megalapította az Ankarai Egyetemet abban a városban, melyet ő tett az ország fővárosává. Célja az volt, hogy az Oszmán Birodalomban nem létező nemzettudatot az egyetem révén is alakítsa. Úgy vélte, ehhez népének ismernie kell a történelmét, a nyelvi eredetét és azt a földrajzi területet, ahol él. Személyes javaslata nyomán hozták létre a magyar tanszéket, mely kiválóan felszerelt intézet volt a 30-as évek közepén. Első professzora, Rásonyi László idejében történt, hogy Hasan Ali Yücel népoktatási miniszter meglátogatta a tanszék könyvtárát, meglátta a polcokon a Magyar Remekírók sorozatot, és annyira megtetszett neki, hogy ennek mintájára indították el a Török Klasszikusok kiadását. A Hungarológiai Intézet sikerét mutatja, hogy rövid időn belül mintegy húsz magyar klasszikus művet fordítottak le törökre.

Kakuk Zsuzsa több mint negyven évet töltött az ELTE török filológia tanszékén.

Egy Heves megyei kis faluban, Nagytályán született, az egri Angolkisasszonyok Intézetében, majd Szatmárnémetiben tanult az érettségiig. Debrecenben magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett, 1949-ben summa cum laude eredménnyel doktorált magyar nyelvészetből és latin filológiából. Az MTA Nyelvtudományi Intézetében kezdett dolgozni, de pályája hamarosan más irányt vett: Németh Gyula turkológus professzor aspiránsa lett.

Így vált központi szakterületévé a török hódoltság korában nyelvünkbe került szavak és kifejezések kutatása. A 16-17- századi magyar és latin nyelvű emlékek feldolgozása után mintegy 1100 török eredetű szó alapján fontos megállapításokat tett a török hangtörténet vonatkozásában is. Fejezetek oszmán-török jövevényszavaink történetéből c. kandidátusi értekezése 1955-ben készült el. Eredményei a Recherches sur l'histoire de la langue osmanlie des XVIe et XVIIe siecles. Les éléments osmanlies de la langue hongroise (1973) c. nagy munkája révén válhatott a nemzetközi turkológia számára elérhetővé. A téma magyar nyelvű feldolgozása: A török kor emléke a magyar szókincsben (1996) a mai és használatos, illetve kihalt oszmán-török szavak témakörök szerinti csoportosításával a nyelvészeti mellett gazdag művelődéstörténeti ismereteket is nyújt.

De vizsgálta a Törökországba menekült Rákóczi és Kossuth korának nyelvi emlékeit is: foglalkozott Mikes nyelvével, és Kossuth Kütahyában készült nyelvtanával (Kossuth kéziratai a török nyelvről, 1967).

Az „anatóliai platán”, a török irodalom évszázados óriásának kidőlését siratják a mai török újságok: életének kilencvenharmadik esztendejében elhunyt a világhíres író.

Yaşar Kemal – eredeti nevén Kemal Sadık Göğceli 1922-ben születetett a délkelet-törökországi Adana megye Hemite, ma már nagy szülöttje után Göğceli nevű falujában. Mindössze hét esztendeig járt iskolába, s máris a „gorkiji egyetem” évei következtek: mintegy negyvenféle fizikai és szellemi munkába kóstolt bele. 1936-ban Bartók Bélával is találkozott, aki Adana környékén járt gyűjtőúton a török és magyar népzene rokonságát bizonyítandó. Kalandos ifjúsága − melyről a bajor televízió filmet is fordított − alkalmat kínált számára, hogy alaposan megismerje a délkelet-anatóliai falvak és városok lakóit, egymáshoz és a természethez fűződő kapcsolatukat. Az élmények mellett népdalokat és meséket is gyűjtött, így a népköltés „tiszta forrása” is hatott írói világának alakulására.

 A Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, akadémikus 86 éves korában, 2014. december 15-én hunyt el.

R. Várkonyi Ágnes 1928. február 9-én született Salgótarjánban. Egyetemi tanulmányait 1947-ben kezdte meg az akkori Pázmány Péter Tudományegyetemen, amely három évvel később vette fel Eötvös Loránd nevét. Magyar-történelem-levéltár szakon végzett. Szakterülete a 16-18. századi Magyarország története, a történetírás története és a történeti ökológia volt. Főbb művei közé tartozik a Vak Bottyán, Két pogány közt, Rákóczi-tükör I–II., A fejedelem gyermekkora, Európa Zrínyije, A megosztottság évszázada 1526-1606, Zrínyi Ilona, A Rákóczi-szabadságharc Európában, A Pelikán a fiaival, A tűzvész tanúi.

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1998-ig dolgozott a középkori és kora újkori magyar történeti tanszéken. 2013-ban az MTA rendes tagjává választották. Levelező tagja volt a brit Királyi Történeti Társaságnak. A Századok című történelmi szakfolyóirat szerkesztője, a Liget Műhely meghatározó alakja volt. Kétszer, 1965-ben és 1987-ben kapta meg az Akadémiai díjat, 1998-ban Szent-Györgyi Albert-díjjal tüntették ki, 2000-ben átvehette a Széchényi-díjat, 2003-ban pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét.

R. Várkonyi Ágnes azonban számunkra több volt, mint kiváló történész. Társaságunk felkérésére írta meg hiánypótló munkáját Zrínyi Ilonáról, s e könyv készítése, majd a könyvbemutatók során, a levélváltások és a közös utazások révén megnyerő személyiségét is megismerhettük. 2008-ban 360 oldalon, 28 oldalnyi színes melléklettel jelent meg a kétnyelvű monográfia Zrínyi Ilona „Európa legbátrabb asszonya) / İlona Zrínyi „Avrupa'nın en cesur kadını" címmel, a szintén felejthetetlen Yılmaz Gülen török fordításával.

A Millenárison kerül sor április 24-27. között a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, amelynek díszvendége idén Törökország.

A török vendégekről, a megjelent új fordításokról itt olvashatunk.

A török vonatkozású programok pontos ismertetését ezen a linken találjuk, a könyvfesztivál honlapját pedig itt.