2019-ben 39 129 Ft támogatást kaptunk azoktól, akik egyesületünknek ajánlották fel személyi jövedelemadójuk 1 százalékát. A teljes összeget cél szerinti tevékenységre használtuk fel (az egyesületi könyvtár gyarapítása). A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak benyújtott elszámolás ezen a linken található. Köszönetünket fejezzük ki minden támogatónknak!

Egyesületünk 2021. február 23-án tartotta éves rendes taggyűlését, amelyen a következő kérdések voltak napirenden:

1. Beszámoló az egyesület 2020. évi tevékenységéről

2. Beszámoló az egyesület pénzvagyonáról, a 2020. évi költségvetés felhasználásáról és a gazdálkodás 2020. évi elveinek teljesüléséről

3. Az egyesület beszámolója az Országos Bírósági Hivatalnak a 2020. évről és annak közhasznúsági melléklete

4. Egyesületi ingó vagyonleltár a 2020. december 31-i állapot szerint

5. A Felügyelő Bizottság beszámolója 2020. évi tevékenységéről

6. A tagdíjhátralékos egyesületi tagok tagsági jogviszonyának felmondása

7. Az egyesület 2021. évi programja

8. Az egyesület 2021. évi gazdálkodásának elvei

9. Az egyesület létesítő okiratának módosítása

10. Az egyesület tiszteletbeli elnökének megválasztása

11. Az egyesület által korábban kiadott könyvek újrakiadása

A részletes dokumentumokat az alábbi linkeken érhetik el:

A taggyűlés jegyzőkönyve

Előterjesztések az egyes napirendi pontokhoz

Számviteli beszámoló (a 3. napirendi ponthoz)

A Magyar-Török Baráti Társaság közhasznú egyesület ez évi hatodik, nyilvános online rendezvényén Vásáry István turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyesületünk tiszteletbeli elnöke tart előadást "Régi téveszmék új ruhában ― A magyar turanizmus újjászületése" címmel, június 15-én, kedden 19:00 órai kezdettel.

Az előadást az ingyenes Google Meet alkalmazással bonyolítjuk le. Aki szeretne részt venni az előadáson, e-mailben regisztrálhat és kérheti a belépési kódot az előadást megelőző napig, június 14-ig ezen a címen: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. . Az egyesületi tagoknak nem kell előzetesen regisztrálniuk.

Az előadás a magyar turanizmus feléledését veszi vizsgálat alá, mely már az 1920-as években a tudományon kívülre szorult, elaggott ideológiának számított. Az új magyar turanizmus legfőbb rendezvénye, a magyar őstörténettel is kóklerkedő ún. „kurultáj" évek óta jelentős állami támogatással hirdeti tévtanait. Az előadás tárgyalja a tudomány és ideológia kapcsolatát, kitérve az elmúlt tíz esztendő kedvezőtlen alakulására e téren: az őstörténeti dilettantizmus térnyerésére és nyílt támogatására.

1990-ben, több mint negyven év szocialista rendszer uralma után jogos volt az igény, hogy a patrióta érzés, a magyar önbecsülés a helyére kerüljön a nemzet életében. A történelem értékelése és az emlékezetpolitika fontos szerepet játszott ebben a folyamatban. Különösen az újkori magyar történelem és a korai magyar történet vagy őstörténet került az érdeklődés fókuszába. A 19–20. századi történelem kutatása és értékelése teljesen érthető módon vonzotta a figyelmet, hiszen a legtöbb ideológiai elfogultság az elmúlt 150 év történetében volt tetten érhető; e területen volt mit megvitatni és újra értékelni. Valóban sok értékes tudományos munka született e területen, melyek lényegesen módosították itt-ott eddigi nézeteinket. Természetesen a dilettáns és/vagy erősen ideologizált nézetek is megjelentek, de ezek többsége a szakszerű, akadémikus (ha még egyesek szitokszóként is használják manapság ezt a terminust) történetírás keretein kívül láttak napvilágot, többségük az önálló kutatások nélküli elfogult zsurnalizmus szintjén. E területen a búzát az ocsútól elválasztani elég könnyű.

Ugyanakkor a magyar őstörténet kutatásában nem ilyen egyértelmű volt a fordulat. 1956 és 1990 között ugyanis a magyar őstörténet kutatásában már kevés ideológiai béklyó volt, ennek megfelelően sok magas szintű munka született már a rendszerváltozás előtt is. Bár 1990 után a kutatási lehetőségek kitágultak, s különösen a régészet területén fontos szakmunkák születtek meg, de semmiképpen nem volt szükség alapvető fordulatra. A magyar őstörténet alaptézise, miszerint a magyar nyelv finnugor eredetű, a magyar etnosz pedig több szálból tevődött össze, melyek között a régi törökségi népek hatása volt a legjelentősebb a magyar etnogenezisben, vitathatatlan volt, s a szaktudományi kutatás mai napig tartja magát ehhez.

Ezzel szemben e területen az elmúlt 30 évben elképzelhetetlen mennyiségű dilettáns munka jelent meg, melyek elsősorban a megfelelő szakismereteket nélkülözik, másrészt egyértelműen csak ideológiai szempontokból kiindulva, vágyvezérelten dolgoznak. Sok közülük a magyar őstörténetkutatás elmúlt 150 évét lenullázza, s visszatér a többszáz éves mítosz, a középkori krónikákon alapuló hun-(avar-)magyar rokonság gondolatához. Ez sem lenne baj, ha a dilettánsok a saját köreiken belül maradnának. Ezzel szemben legtöbbjük heves dühvel támadja a Magyar Tudományos Akadémiát és a finnugor nyelvrokonságot a német és szovjet hatalom ármánykodásának tartja. Még ezzel sem lenne baj, ha egyes szervezetek és szerzők nem kapnának nagy állami támogatást tévtanaik hirdetéséhez.

2016 januárjától az egyesületi tagok rendelkezésére áll az MTBT könyvtára. 

Ezen a linken láthatja PDF-ben a teljes állományjegyzéket a 2020. december 31-i helyzet szerint. Annak első része tematikus bontásban van, a második fele pedig sorszám szerint.

Az alábbi oldalakon valamennyi könyvünk borítófotójával szerepel. Arra kattintva érhetik el a mű adatlapját és - nem irodalmi alkotások esetén - a könyv tartalomjegyzékét. 

Kérjük, ha teheti, adományozzon Ön is könyvet egyesületünknek!

Jelenleg - többek között - a következő könyveket keressük könyvtárunk számára:

Fodor Pál: A szultán és az aranyalma

Fodor Pál: Szülejmán szultántól Jókai Mórig

Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története

Louis Bréhier: Bizánc tündöklése és hanyatlása

Moravcsik Gyula: Bizánc és a magyarság

Ágoston Gábor: Európa és a török hódítás

Evlija Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664 (Gondolat, 1985.)

Hideg Kornél: Csata Nagyharsány körül

A Keletkutatás folyóirat török vonatkozású számai

Gerelyes Ibolya - Kovács Gyöngyi: A hódoltség régészeti kutatása

Matuz József: Az Oszmán Birodalom története

i