• 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 91
  • 92
  • 93
  • 94
  • 1.001
Nyomtatás

Vásáry István: Régi téveszmék új ruhában ― A magyar turanizmus újjászületése (jún. 15.)

Beküldve: Rendezvényeink

 vi

A Magyar-Török Baráti Társaság közhasznú egyesület ez évi hatodik, nyilvános online rendezvényén Vásáry István turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyesületünk tiszteletbeli elnöke tart előadást "Régi téveszmék új ruhában ― A magyar turanizmus újjászületése" címmel, június 15-én, kedden 19:00 órai kezdettel.

Az előadást az ingyenes Google Meet alkalmazással bonyolítjuk le. Aki szeretne részt venni az előadáson, e-mailben regisztrálhat és kérheti a belépési kódot az előadást megelőző napig, június 14-ig ezen a címen: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. . Az egyesületi tagoknak nem kell előzetesen regisztrálniuk.

Az előadás a magyar turanizmus feléledését veszi vizsgálat alá, mely már az 1920-as években a tudományon kívülre szorult, elaggott ideológiának számított. Az új magyar turanizmus legfőbb rendezvénye, a magyar őstörténettel is kóklerkedő ún. „kurultáj" évek óta jelentős állami támogatással hirdeti tévtanait. Az előadás tárgyalja a tudomány és ideológia kapcsolatát, kitérve az elmúlt tíz esztendő kedvezőtlen alakulására e téren: az őstörténeti dilettantizmus térnyerésére és nyílt támogatására.

1990-ben, több mint negyven év szocialista rendszer uralma után jogos volt az igény, hogy a patrióta érzés, a magyar önbecsülés a helyére kerüljön a nemzet életében. A történelem értékelése és az emlékezetpolitika fontos szerepet játszott ebben a folyamatban. Különösen az újkori magyar történelem és a korai magyar történet vagy őstörténet került az érdeklődés fókuszába. A 19–20. századi történelem kutatása és értékelése teljesen érthető módon vonzotta a figyelmet, hiszen a legtöbb ideológiai elfogultság az elmúlt 150 év történetében volt tetten érhető; e területen volt mit megvitatni és újra értékelni. Valóban sok értékes tudományos munka született e területen, melyek lényegesen módosították itt-ott eddigi nézeteinket. Természetesen a dilettáns és/vagy erősen ideologizált nézetek is megjelentek, de ezek többsége a szakszerű, akadémikus (ha még egyesek szitokszóként is használják manapság ezt a terminust) történetírás keretein kívül láttak napvilágot, többségük az önálló kutatások nélküli elfogult zsurnalizmus szintjén. E területen a búzát az ocsútól elválasztani elég könnyű.

Ugyanakkor a magyar őstörténet kutatásában nem ilyen egyértelmű volt a fordulat. 1956 és 1990 között ugyanis a magyar őstörténet kutatásában már kevés ideológiai béklyó volt, ennek megfelelően sok magas szintű munka született már a rendszerváltozás előtt is. Bár 1990 után a kutatási lehetőségek kitágultak, s különösen a régészet területén fontos szakmunkák születtek meg, de semmiképpen nem volt szükség alapvető fordulatra. A magyar őstörténet alaptézise, miszerint a magyar nyelv finnugor eredetű, a magyar etnosz pedig több szálból tevődött össze, melyek között a régi törökségi népek hatása volt a legjelentősebb a magyar etnogenezisben, vitathatatlan volt, s a szaktudományi kutatás mai napig tartja magát ehhez.

Ezzel szemben e területen az elmúlt 30 évben elképzelhetetlen mennyiségű dilettáns munka jelent meg, melyek elsősorban a megfelelő szakismereteket nélkülözik, másrészt egyértelműen csak ideológiai szempontokból kiindulva, vágyvezérelten dolgoznak. Sok közülük a magyar őstörténetkutatás elmúlt 150 évét lenullázza, s visszatér a többszáz éves mítosz, a középkori krónikákon alapuló hun-(avar-)magyar rokonság gondolatához. Ez sem lenne baj, ha a dilettánsok a saját köreiken belül maradnának. Ezzel szemben legtöbbjük heves dühvel támadja a Magyar Tudományos Akadémiát és a finnugor nyelvrokonságot a német és szovjet hatalom ármánykodásának tartja. Még ezzel sem lenne baj, ha egyes szervezetek és szerzők nem kapnának nagy állami támogatást tévtanaik hirdetéséhez.

Nyomtatás

Fodor Pál: “A mohácsi csata és utóélete az új kutatások fényében” (május 18.)

Beküldve: Rendezvényeink

 

Fodor Pl

 

Egyesületünk szívesen lát minden érdeklődőt következő nyilvános, ingyenes online rendezvényén, amelyen Fodor Pál Széchenyi-díjas történész-turkológus, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont címzetes főigazgatója, egyesületünk tagja tart előadást “A mohácsi csata és utóélete az új kutatások fényében” címmel.
Az előadás a „Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet” című, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pécsi Egyetem együttműködésében 2017–2020 között zajlott kutatási projekt főbb eredményeit mutatja be. Így a Mohácsi-síkság 16. századi földrajzi viszonyainak és a csata legfontosabb földrajzi helyeinek (köztük a sokat vitatott Földvár falu egykori helyének) meghatározására, a Moháccsal kapcsolatos sztereotípiák eloszlatására (köztük az utolsó magyar királyi dinasztia, a Szapolyaiak múltjának és történetének eddigi legteljesebb feltárására) irányuló erőfeszítéseket. A vitákat is gerjesztő kutatások hozzájárultak ahhoz, hogy reálisabb képünk legyen a mohácsi csatát megvívó elődeink teljesítményéről.

 

Fodor Pál szakterülete az Oszmán Birodalom 14–17. századi története, ezen belül különösen az oszmán állam kialakulása, társadalmi és katonai szervezete, az oszmán politikai gondolkodás és államideológia, továbbá a magyarországi török hódítás és berendezkedés. 1979 óta jelennek meg a turkológia és a történettudomány rangos hazai és nemzetközi folyóirataiban és gyűjteményes köteteiben publikációi, amelyek száma meghaladja a 200-at. Munkásságát a filológiai és történeti kérdések egyidejű vizsgálata jellemzi. Honlapja:
https://www.fodorpal.btk.mta.hu

 

A részvétel technikai részletei:

 

 

Az előadást az ingyenes Google Meet videókonferencia alkalmazás használatával bonyolítjuk le, amelyet akkor vehet igénybe, ha előzőleg belépett Google-fiókjába. A Google Meet beállításaihoz legyen szíves elolvasni az alkalmazás magyar nyelvű súgóját: https://support.google.com/meet/?hl=hu#

 

Kérjük, ha teheti, támogassa egyesületünket személyi jövedelemadója 1 %-val! Adószámunk: 18047723-1-42. Ha egyesületünk rendes vagy pártoló tagja szeretne lenni, töltse ki és küldje el a fenti e-mail címre a honlapunkon található űrlapot.
Nyomtatás

Radnóti Klára: Kars magyar hősei (április 13.)

Beküldve: Rendezvényeink

A Magyar―Török Baráti Társaság közhasznú egyesület szívesen lát minden érdeklődőt áprilisi nyilvános, ingyenes online rendezvényén, amelyen Radnóti Klára, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tárának történész-főmuzeológusa, a Kars magyar hősei c. állandó kiállítás kurátora mutatja be a kiállítást.

 

A rendezvény 2021. április 13-án, kedden 19:00 órakor kezdődik és kb. másfél óráig tart. 

 

 

Kmety Gyrgy 432 Brocky Kroly

 

 

A Kars magyar hősei című állandó kiállítás hamarosan megnyílik a kelet-törökországi Kars városban a Kaukázusi Hadifront Történeti Múzeumban. Az  1848-49. évi forradalom és szabadságharc hőseinek állít emléket, akik a fegyverletétel után az Oszmán Birodalomban katonai szolgálatot vállaltak abban a reményben, hogy a török hadseregben harcolhatnak tovább a szabadságharcot leverő hatalmak ellen. A krími háború idején az anatóliai harcokban – Kars védelmében – jelentős szerepet játszott Kmety György, török nevén Iszmail pasa. A témáról olvashat a “Magyar honvédtábornokok oszmán szolgálatban ― Guyon Richárd és Kmety György, Hursid pasa és Iszmail pasa c., az MTBT által kiadott könyvben.

 

 

Radnti fot

 

 

Radnóti Klára nevéhez számos kiállítás megrendezése fűződik. Törökországban ő volt a kurátora a kütahyai Kossuth Emlékház tárlatának és az osmaniyei Bartók Béla állandó kiállításnak.

 

A kiállítás a magyar és a török hatóságok támogatásával, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szervezésében, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Múzeum szakmai közreműködésével valósult meg.

 

Az előadáson az egyesület tagjai mellett szívesen látunk minden érdeklődőt, akiknek kiküldjük az online előadásra történő belépéshez szükséges meghívót, amennyiben azt az előadás napja előtt kérik e-mail címünkön:

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. .

 

A belépés mindenkinek csak a saját Gmail-címéről/Google-fiókjából lehetséges.

 

A Google Meet beállításaihoz legyenek szívesek elolvasni az alkalmazás magyar nyelvű súgóját.

 

Az előadás kezdete előtt fél órával már beléphetnek, így lesz idejük arra, hogy igényeiknek megfelelően beállítsák az alkalmazást és a fényképes prezentáció megtekintésének módját.

  

Nyomtatás

Ninkov Olga előadása: "Eisenhut Ferenc festőművész, a Gül Baba halála és a Zentai csata alkotója" (márc. 16.)

Beküldve: Rendezvényeink

eisenhut keleti n

A Magyar―Török Baráti Társaság közhasznú egyesület meghívja Önt márciusi nyilvános, ingyenes online rendezvényére, amelyen Ninkov K. Olga művészettörténész, a Szabadkai Városi Múzeum tanácsosa tart előadást. Annak címe: "Eisenhut Ferenc festőművész, a Gül Baba halála és a Zentai csata alkotója".

A rendezvény 2021. március 16-án, kedden 18:00 órakor kezdődik és kb. másfél óráig tart.

Eisenhut Ferenc (1857-1903), Német-Palánka szülötte az egyetlen magyar orientalista festőművész, akinek művei nemzetközi elismerésben részesültek a XIX. század utolsó két évtizedében. A romantika korában meglévő magyar orientalista tájkép és életkép hagyományra, és a magyar kelet-tudatra épülő tevékenységével hozzájárult a magyar városok ébredő képzőművészeti életéhez.

Tanulmányutakat tett a Kaukázusban, Észak-Afrikában, Egyiptomban, Szíriában, vendégeskedett a buharai emír udvarában. A Gül baba halála c. monumentális festményét 1886-ban Állami Nagy Aranyéremmel díjazták. Az 1896-ban festett Zentai csata – amely ma is eredeti helyén, Zomborban, a hajdani Bács–Bodrog vármegyeházán található – Eisenhut talán legismertebb műve. A Hódoló Díszfelvonulás c. körképe a Feszty-féle körképpalotában 1898-99-ben volt látható. A művész részt vett a budapesti New York Kávéház mennyezeti képeinek elkészítésében is.

Ninkov K. Olga művészettörténész Eisenhut Ferenc életművének egyik legkiválóbb kutatója. Kurátora volt az újvidéki Szerb Matica Képtára és a Szabadkai Városi Múzeum közös rendezésében 2007-ben, Eisenhut Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából megrendezett tárlatnak, s szerzője az ekkor kiadott "Eisenhut Ferenc élete és művészete" c., magyar, német és szerb nyelvű albumnak. Az ő segítségével ismerkedhetünk meg a festőművész életével és számos nagyszerű alkotásával.

Az előadáson az egyesület tagjai mellett szívesen látunk minden érdeklődőt, akiknek kiküldjük az online előadásra történő belépéshez szükséges meghívót, amennyiben azt az előadás napja előtt kérik e-mail címünkön: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. .

A belépés mindenkinek csak a saját Gmail-címéről/Google-fiókjából lehetséges.

A Google Meet beállításaihoz legyenek szívesek elolvasni az alkalmazás magyar nyelvű súgóját.

Az előadás kezdete előtt fél órával már beléphetnek, így lesz idejük arra, hogy igényeiknek megfelelően beállítsák az alkalmazást és a fényképes prezentáció megtekintésének módját.