Hírek

A Magyar-Török Baráti Társaság közhasznú egyesület elnöksége kéri Önöket, hogy lehetőségeikhez mérten támogassák a törökországi és szíriai földrengés áldozatait és az újjáépítést. 

Az MTBT elnöksége úgy döntött, hogy az egyesület 2023. évi tervezett bevételének 7 százalékát, 50 000 forintot átutal a Magyar Vöröskereszt a törökországi és szíriai földrengés károsultjainak megsegítésére nyitott segélyszámlájára https://voroskereszt.hu/hirek/penzadomanyt-gyujtunk-torok-sziriai-foldrenges-aldozatainak/.

Kérjük Önöket, hogy ha anyagi helyzetük megengedi, személyesen is nyújtsanak segítséget rászoruló embertársainknak. 

Erre a következő lehetőségeket javasoljuk:

Február 28-ig bankkártyával biztonságosan és az Önök számára költségmentesen támogatást küldhetnek az MTBT honlapján az OTP csoport SimplePay online fizetési rendszerének használatával erre a linkre kattintva:

Itt négy támogatási összeg közül választhatnak: 2500, 5000, 10 000 és 10 000 Ft feletti tetszőleges összeg. Elegendő csak az Ön nevét és e-mail címét megadni. Minden támogatást, amely február 8. és 28. között beérkezik, automatikusan a földrengés miatti segélyként kezelünk (a kártyás tagdíjbefizetéseket értelemszerűen nem).

Segíthet az MTBT bankszámlájára történő utalással/befizetéssel  vagy a február 28-i éves taggyűlésünkön készpénzes befizetéssel is.

Támogatását bármely OTP-fiókban befizetheti készpénzzel az MTBT OTP-nél vezetett bankszámlájára, amelynek száma 11701004-20147150, vagy online átutalhatja ugyanerre a bankszámlaszámra. A megfelelő rovatban legyen  szíves közleményként beírni: “a földrengés áldozatainak”.

Március első hetében tehát segélyként átutaljuk a Magyar Vöröskeresztnek az 50 ezer Ft egyesületi felajánlást, kiegészítve azzal az összeggel, amelyet Önök február 8-28. között a fentiekben részletezett módon juttatnak el hozzánk ebből a célból. Erről minden támogatót értesíteni fogunk.

Számos más lehetőség is van arra, hogy Önök segítsenek (adományvonal, Máltai, Ökumenikus, Református, Baptista és más  szeretetszolgálatok és segítők).

Egyesületünk 2022. tavaszán pályázatot nyújtott be a Magyar Művészeti Akadémiának (MMA) a 2023. évi Petőfi-bicentenárium alkalmából török nyelvű könyvkiadásra és könyvbemutatóra. A pályázott összeg 70 %-át, 700 ezer Ft támogatást nyertünk el. Ennek kb. 400 ezer forintnyi hányadából támogattuk a törökországi Kitabevi kiadónál a “Doğumunun 200. yılında Türkçede Sándor Petőfi” (magyarul: “Petőfi Sándor válogatott költeményei törökül — a költő születésének 200. évfordulóján”) c. kötet megjelenését. A mű szerzői Tasnádi Edit és Dursun Ayan. Az MMA, az Isztambuli Magyar Kulturális Intézet, az Ankarai Egyetem, a kütahyai irodalombarátok, a Tekirdaǧi Magyar Baráti Társaság és a tekirdaǧi Namik Kemal Egyetem segítségével október 11-19. között öt helyszínen tartunk könyvbemutatót és író-olvasó találkozót Ankarában, Isztambulban, Kütahyában és Tekirdaǧban (Rodostóban) a könyv szerzőinek részvételével.

A Magyar-Török Baráti Társaság a Nemzetek Háza Szövetség alapító tagja, egy a Szövetség jelenlegi 23 tagszervezete közül.

A Szövetség 2021. december elsején tartotta meg 2021. évi rendes közgyűlését, tisztségviselői megbízatásának 2021. december 2-i automatikus megszűnése előtt, s azon 13 tagszervezet képviselője vett részt.

Az MTBT a közgyűlésen nem vett részt, a napirendhez és az előterjesztésekhez azonban javaslatokat és észrevételeket tett, illetve két tagszervezettel közös állásfoglalást tett közzé arról, milyen elvárásai vannak a tisztújítással és az új testületek, illetve a Szövetség jövőbeni tevékenységével kapcsolatban (ez utóbbi honlapunkon olvasható).

A Szövetség korábbi tisztségviselői :

elnök: Rubovszky Éva
elnökségi tagok: Debreczeni Emese (egyben főtitkár), Elsayed Hassan, Eszterházy György, Salga Ilona

Ellenőrző Bizottság: Kovács Árpád (elnök)
Ellenőrző Bizottság tagjai: Menyhárt István, Sárközy Miklós

A közgyűlés - szavazattöbbséggel - azzal a megkötéssel fogadta el a Szövetség 2021. évi, nem lezárt beszámolóját a gazdálkodásról és az egyesület pénzügyi helyzetéről, hogy a leköszönő régi és a megválasztott új elnökség - együtt a Szövetség könyvelőjével és az új elnökség által bevont könyvszakértővel - megvizsgálja a pénzügyi folyamatok dokumentálását, az elszámolások szabályszerűségét és a mérlegek pontosságát és ezek figyelembevételével fogják előterjeszteni a 2021. évi beszámolót és a mérlegeket.

A közgyűlés 7 szavazattal 6 ellenében elfogadta, hogy 2022. január elsejétől a tagszervezetek éves tagsági díja a Szövetségben ez eddig 25 ezer Ft helyett 40 ezer Ft legyen.

A Szövetség 3 évre újonnan megválasztott tisztségviselői:

elnök: Gilyán György (Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság)
elnökségi tagok: Döbörhegyi Éva (Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság), egyben főtitkár
Darvasi István (Magyar-Pakisztáni Baráti Társaság)
Debreczeni Emese (Magyar-Indiai Baráti Társaság)
Miklya György (Magyar-Osztrák Baráti Társaság)

Ellenőrző Bizottság: Tamás István elnök (Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság)
Ellenőrző Bizottság tagjai:
Filepné dr. Nagy Éva (Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság)
Menyhárt István (Magyar-Japán Baráti Társaság)

A Magyar-Török Baráti Társaság alapító tagja a Nemzetek Háza Nemzetek Közötti Baráti Társaságok Szövetsége egyesületnek, amely 2021. december elsején tartja éves rendes taggyűlését. Két másik tagszervezettel együtt november 19-én közös állásfoglalással kerestük meg a Nemzetek Háza tisztségviselőit és a tagszervezeteket, amelyet az alábbiakban teszünk közzé:

A Magyar-Török Baráti Társaság, a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság, valamint a Kelet-Európa Üzleti Klub állásfoglalása a Nemzetek Háza Nemzetek Közötti Baráti Társaságok Szövetségének 2021. évi rendes taggyűlése előtt

Bővebben ...

Egyesületünk nevét jogsértően és megtévesztően használja a Magyar-Török Barátság-Macar-Türk Dostluk Dernegi nevű privát Facebook-csoport, amely leírásában önmagát így minősíti: "Magyar-Török Baráti Társaság. Egy csoport az igazságról." és a csoport oldalán szereplő hivatkozások első helyén egyesületünk Facebook-oldalát és logóját szerepelteti. A csoport adminisztrátora Igor Kosurnyikov.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Magyar-Török Baráti Társaság közhasznú egyesület (török nevén: Macar-Türk Dostluk Derneǧi) a szóban forgó csoporttal semmilyen kapcsolatban nem áll és annak tevékenységéért, az egyesületünk nevében esetleg elkövetett visszaélésért semmilyen felelősséget nem vállal.

Három török költő: Yahya Kemal Beyatlı, Cahit Sıtkı Tarancı és Orhan Veli Kanık

A magyar könyvkiadás soha nem kényeztette el a török költőket, illetve a magyar versbarátokat: Nazım Hikmet számos verseskönyvén kívül csak Fazıl Hüsnü Dağlarca, Ataol Behramoğlu és Yunus Emre egy-egy versválogatása jelenhetett meg önálló kötetben magyarul; hézagpótló tehát az Evangélikus Országos Könyvtár Műhelyének Három török költő − Yahya Kemal Beyatlı, Cahit Sıtkı Tarancı és Orhan Veli Kanık versei címmel megjelent 3. kötete.

Kik ezek a költők?

Yahya Kemal Beyatlı 1884. december 2-án született Üszkübben (ma Skopje), és 1958. november 1én hunyt el Isztambulban. A párizsi Ecole des Sciences Politiques-on tanult, eközben megismerkedett a kor eszméivel, Baudelaire és Verlaine költészetével. 1915 és 1918 között az Isztambuli Egyetemen tanított. 1922-től Ankarában a Hakimiyeti Milliye c. újság főszerkesztője, majd varsói, azután madridi követ, utána parlamenti képviselő volt; 1949-ben pakisztáni nagyköveti állásából vonult nyugalomba. Párizsban tudatosult benne török mivolta, ugyanakkor hazatérve is megőrizte nyugatiasságát. Költészete nagyrészt a hajdani dívánköltészet hagyományait követi; a nemzet, a haza, az iszlám, a szépség és mindenek előtt Isztambul költője. Emléket egy vele foglalkozó intézet és múzeum (Yahya Kemal Estitüsü ve Müzesi) ápolja. Folyóiratokban szétszórva megjelent verseit ez az intézet rendezte kötetekbe: Kendi Gök Kubbemiz (A saját égboltunk, 1961); Eski Şiirin Rüzgariyle (A régi költészet szellőjével, 1962), Rübailer ('Négysorosok, 1963), Aziz İstanbul (Drága Isztambul, 1964); illetve prózai írásait, cikkeit és leveleit is kiadták. Magyarul: Szenvedélyek tengere, antológia,1961, 21 vers, Vas István és Tímár György fordításai.

Cahit Sıtkı Tarancı 1910. október 3-án született Diyarbakırban. Isztambulban, majd Párizsban tanult. Hazatérése után Ankarában fordítóként dolgozott. Miután súlyos betegségét nem tudták kezelni, Bécsbe utazott, de hiába, fiatalon, 1956. október 13-án hunyt el egy bécsi kórházban. Költőként ígéretes pálya előtt állt, már gimnazista korában is jelentek meg versei. A Yeni Şiir (Új költészet) mozgalmához vonzódott, nemzedékének egyik legkiválóbbjaként sokat adott a formai tökéletességre. Az élet szépsége és szeretete volt a fő ihletője. Versei gyakran borongós hangulatúak, és a halál témája is jelentős helyet foglal el költészetében. Kötetei: Otuzbeş Yaş (Harmincöt évesen, versek, 1946); Düşten Güzel (Álomnál szebb, versek, 1952;poszthumusz verseskötete:Sonrası (Utána, 1957; újságokban megjelent 22 novelláját Selahattin Önerli gyűjtötte egybe (Cahit Sıtkı Tarancı'nın Hikayeciliği ve Hikayeleri, 1976). Magyarul: Szenvedélyek tengere, antológia,1961, 18 vers, Végh György és Kónya Lajos fordításai.

Orhan Veli Kanık 1914. április 13-án Isztambulban született, és ott is halt meg 1950. november 14-én. Ankarában járt gimnáziumba, ahová félbehagyott isztambuli filozófiai tanulmányai után visszatérve a Posta-vezérigazgatóságon, majd a Közoktatási Minisztérium fordítóirodájában dolgozott. 1947-ben felhagyott a hivatalnokélettel, és megindította a Yaprak c. folyóiratot, amely 1951, június 15-ig 28 számot ért meg. Halála után barátai Son Yaprak (Utolsó levél) címmel kiadtak egy különszámot. Első, már az ő egyéniségét tükröző költeményeit Oktay Rifat Horozcuval és Melih Cevdet Andayjal együtt a Varlık c. folyóiratban jelentette meg, 1936. és 1941. között 38-at. Lírája hamarosan elszakadt a török költészet minden kliséjétől. Rövid, egyszerű formákat honosított meg. A népnyelv tiszta forrásából merített, a mindennapokról a mindennapok egyszerű szavaival szólt, de az irónia és a szatíra sem hiányzott palettájáról. Pályáját kezdetétől nagy érdeklődés kísérte; eszméi és formai megoldásai hatottak a kortárs költőkre. Oktay Rifat Horozcuval és Melih Cevdet Andayjal közös kötetük, a korszakteremtő a Garip (Az idegen), amely 194l-ben, majd az ő verseivel bővítve 1945-ben másodszor is napvilágot látott. Költői pályájának következő mérföldkövei a Vazgeçemedim (Amiről nem tudok lemondani, 1945; Destan Gibi (Akár a hősének, 1946); Yenisi (Az új, 1947; Karşı (Szemben, 1949) c. verskötetei. Tanulmányait, novelláit halála után gyűjtötték össze: Nesir Yazıları (Prózai írásai, 1953); Denize Doğru (A tenger felé, 1970). Tizenkét kötetnyi fordításai közül külön figyelmet érdemel La Fontaine 49 fabulájának átültetése: La Fontaine Masalları, 1948, majd az ennek hatására verses formába öntött 72 Naszreddin Hodzsa anekdota (Nasrettin Hoca Hikayeleri, l949). Magyarul: Szenvedélyek tengere, antológia,1961, 31 vers, Végh György és Kónya Lajos fordításai; Utunk, 1982, 1 vers, M. Jusuf, Mihálka György fordítása.

Mint e rövid, lexikonszerű ismertetésből is látjuk, kortársakról van szó − bár a messze legidősebb túlélte két fiatalon elhunyt társát −, méghozzá olyanokról, akiknek pályája a török történelem és a török irodalom gyökeres változásának évtizedeire esik. Árulkodó jele ennek az névhasználat is: minthogy Törökországban csak 1934-ben vezették be a családneveket, költőinket is inkább még „keresztneveiken” − Yahya Kemal, Cahit Sıtkı, Orhan Veli − emlegetik az olvasók, de még az irodalomtörténet is. 

A klasszikus török költészet, a dívánköltészet szinte csak nevében volt török; nyelvében, verselésében, műfajaiban és műformáiban sokkal több volt az arab és perzsa elem. A nemzeti irodalom (milli edebiyat) költő- és írónemzedéke tette meg az első lépéseket az irodalom „törökösítése” felé. Ezt a változást tükrözi költőink életműve is: míg Yahya Kemal költeményeinek zöme aruz verselésű és szókincse is archaikus, vagyis jelentős mértékben arab és perzsa szavakból áll, Cahit Sıtkı már teljesen elhagyja a dívánköltészet formáit, Orhan Veli pedig mind nyelvében, mint költői attitűdjével akár kortársunk is lehetne.

Mányoki János válogatásában, értő utószavának kalauzolásával most közel száz költemény segít kirajzolni a magyar olvasó számára e három igen eltérő karakterű költő arcélét, ráadásul a török irodalom e szerényen meghúzódó ismertetője műfordítóként is sikeresen helyt áll a két gyakorló költő-műfordító társa mellett! 

(szerk.: Mányoki János és Pintér Gábor; a műfordításokat készítette Bede Anna, Hárs Ernő és Mányoki János, a verseket válogatta és az utószót írta Mányoki János; illusztrálta Horváth László Adrián, 192 pp., Budapest, 2016)

Tasnádi Edit

A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése május 6-án az MTA rendes tagjává választotta Vásáry Istvánt, egyesületünk tiszteletbeli elnökét.

Vásáry István Budapesten született 1945-ben. Az MTA Közgyűlése 2013-ban választotta levelező tagjává, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa. Kutatási területe a turkológia.

Vásáry István 2013 óta is intenzív tudományos munkát folytatott. Ezt az azóta megjelent mintegy negyven publikációja is tanúsítja. Ezek fele idegen nyelven jelent meg neves külföldi folyóiratokban, kötetekben, nagy nemzetközi enciklopédiákban. Kutatásainak egyik központi kérdése a mongol alapítású, de török vezetésű Arany Horda és utódállamai történeti szerepének és nyelvi viszonyai­nak vizsgálata. Nagy figyelmet szentelt a magyarság korai történetének, török kapcsolatainak. Számos tanulmányban elemezte magyar orientalisták életművét.