Hírek
Orhan Pamuk Budapesten
Orhan Pamuk Nobel-díjas török író a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége.
Orhan Pamuk a Helikon weboldalán
Elhunyt Ertunç Baykal, egyesületünk tiszteletbeli tagja
Ertunç Baykal barátunk 1943-ban született. Neve összefonódik Thököly Imre és Zrínyi Ilona emlékének ápolásával Kocaeliben (Izmit) és Karatepén, ahol az egykori "Virágok mezeje" található. Nagy szerepe volt abban, hogy 2005-ben, Thököly Imre egykori sírja helyén, halálának 300. évfordulóján magyar-török összefogással emlékművet avathassunk. 2006-ban alapítója és első elnöke, később pedig tiszteletbeli elnöke volt az izmiti Thököly Imre - Zrínyi Ilona Magyar-Török Baráti Társaságnak. Sokat segített a tartományi és a városi önkormányzat kapcsolatépítésében a magyar partnerekkel. Nagy szerepe volt a kocaeli Thököly Imre Múzeum és a karatepei emlékhely létrehozásában. Önzetlen segítségét élveztük egyesületünk izmiti és karatepei programjainak lebonyolításában. Szívós erőfeszítéseivel támogatta azt a - sajnos, még mindig megvalósításra váró - elképzelést, hogy a karatepei Virágok Mezején létrejöjjön a Makovecz Imre által tervezett emlékhely. 2011-ben a magyar köztársasági elnöktől vehette át Ankarában a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozat) állami kitüntetést a magyar-török kulturális kapcsolatok terén kifejtett tevékenységéért. 2015-ben választottuk a Magyar-Török Baráti Társaság tiszteletbeli tagjává.
Elhunyt Hazai György turkológus, orientalista
2016. január 7-én, életének 84. évében elhunyt Hazai György turkológus, orientalista, nyugdíjas egyetemi tanár, kutatóprofesszor, az MTA rendes tagja. A magyar keletkutatásnak és az egész magyar tudományosságnak óriási nemzetközi megbecsültséget szerző régi, nagy orientalista generáció egyik legkiemelkedőbb képviselője volt.
Hazai professzorra, egyesületünk tagjára Fodor Pál turkológus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója emlékezik:
Hazai György a török népek és a török nyelvek kutatója volt. Nemzetközi mércével mérve is kimagasló tudományos életműve és tudományos közéleti tevékenysége révén a világ egyik legismertebb és legelismertebb magyar keletkutatójaként tartják számon. A legendás Németh Gyula, Ligeti Lajos és Fekete Lajos professzorok tanítványaként török–történelem szakon végzett az ELTE-n. Egy éves szófiai vendégtanárkodást követően négy évig az MTA Nyelvtudományi Intézetében dolgozott. 1963-tól a berlini Humboldt Egyetem docense, majd professzora, közben 1963-1974 között a Német Tudományos Akadémia Turfán-kutatócsoportjának vezetője. 1982-ben hazatért, 1984-1990 között az Akadémiai Kiadó igazgatói posztját töltötte be. 1991-től nyugdíjazásáig az MTA Nyelvtudományi (később Irodalomtudományi) Intézetében működő Orientalisztikai Munkaközösség tudományos tanácsadója, majd kutatóprofesszora. Közben (1992-1999 között) a nicosiai Ciprusi Egyetem tanszékvezető tanára, 2000 és 2003 között pedig a budapesti német nyelvű Andrássy Egyetem alapító rektora.
Hírös Históriák
Hírös Históriák címmel jelent meg december 8-án a Kecskeméti Médiacentrum helytörténeti magazinja, amely ezen a linken teljes terjedelmében olvasható.
A kiadványban jó néhány török vonatkozású írást találunk – A beszélő köntös nyomában című időszaki kiállításról, a török hódoltság kori Kecskemétről, egy török kút feltárásáról a kecskeméti belvárosban, Tekirdag és Kecskemét kapcsolatáról, Bartha Júlia cikkét Adakále szigetéről -, de nagyon érdekes a Lechner Ödön meg nem épített víztornyáról szóló ismertetés is.
A magazin főszerkesztője Bán János, akit sokan Bán Mórként, a népszerű Hunyadi-regényciklus szerzőjeként ismernek, felelős szerkesztője pedig Kriston Vízi József, egyesületünk tagja.
Az Európai Bizottság 2015. évi országjelentése Törökországról
Megjelent és itt olvasható az Európai Bizottság 2015. évi országjelentése Törökországról és az uniós bővítési stratégiáról (.pdf fájlokban olvasható).
MTBT elnökségi ülés (november 23.)
Alapszabályunk értelmében az egyesület elnökségi ülésein – amelyek nem nyilvánosak - az elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai mellett az egyesület tagjai is részt vehetnek.
Ezért tájékoztatjuk az egyesület tagjait, hogy az MTBT elnökségének ülésére 2015. november 23-án, hétfőn 17.30 órakor kerül sor a Budapest, I. kerület, Batthyány tér 7. sz. alatti Angelika kávéházban.
Napirend:
1. A gazdasági titkár tájékoztatása az egyesület 2015. évi költségvetési bevételeinek és kiadásainak időarányos teljesüléséről, valamint az egyesület tagjainak 6 hónapnál hosszabb ideje fennálló tagdíjhátralékáról (2013, 2014., 2015.).
2. Az elnökség határozata póthatáridő kitűzéséről a 2013., 2014. és 2015. évi tagdíjhátralék megfizetésére, valamint fizetési felszólítás kiküldéséről az érintett egyesületi tagok részére.
3. Az elnökségi tagok javaslatai a 2016. évi programokra, azok megvitatása.
4. Egyéb
Az MTBT elnöksége
Tasnádi Edit a műfordításról és a megbecsültségről
Orhan Pamuktól a török népmeséken át a szótárszerkesztésig – Tasnádi Edit a műfordításról és a megbecsültségről
Szénási Zsófia - 2015.08.26.
KÖNYVHÉT FOLYÓIRAT
Három évtizedes rádiós múlttal a háta mögött elsősorban nem műfordítónak tartja magát. Pedig ő a török nyelvű műfordítás egyetlen kimagasló egyénisége. Megfogalmazása szerint, a fordítás számára a mai napig hobbi, kikapcsolódás, örömteli elfoglaltság. Tasnádi Edit magyar- és török nyelvi és irodalmi tanulmányai után (1967) egyenesen a Magyar Rádió Török Szekciójába került, és annak megszűnéséig ott dolgozott. Riporteri munkája mellett gyakran vállalt tolmácsolást – a 90-es évektől magas posztot betöltő magyar és török állami vezetőknek is rendszeresen fordított -, alkalmanként novellákat, verseket ültetett magyar-, illetve török nyelvre. A török szekció megszűnése után az Ankarai Egyetem Hungarológiai Tanszékének hallgatóit oktatta öt éven keresztül. Visszatérése után nyugdíjazásáig a Magyar Rádió Hangarchívumában dolgozott; pár évig az ELTÉ-n tanított az egyetemen, azóta a műfordításnak él.
– Kezdjük a végéről: a legendásan jó török-magyar kulturális kapcsolatok eredményeként jött létre Ankarában az a magyar tanszék, ahol te is tanítottál?
– Az ankarai hungarológiai tanszék különleges jelentőséggel bír: maga Kemal Atatürk bábáskodott felette, amikor megalapította az Ankarai Egyetemet abban a városban, melyet ő tett az ország fővárosává. Célja az volt, hogy az Oszmán Birodalomban nem létező nemzettudatot az egyetem révén is alakítsa. Úgy vélte, ehhez népének ismernie kell a történelmét, a nyelvi eredetét és azt a földrajzi területet, ahol él. Személyes javaslata nyomán hozták létre a magyar tanszéket, mely kiválóan felszerelt intézet volt a 30-as évek közepén. Első professzora, Rásonyi László idejében történt, hogy Hasan Ali Yücel népoktatási miniszter meglátogatta a tanszék könyvtárát, meglátta a polcokon a Magyar Remekírók sorozatot, és annyira megtetszett neki, hogy ennek mintájára indították el a Török Klasszikusok kiadását. A Hungarológiai Intézet sikerét mutatja, hogy rövid időn belül mintegy húsz magyar klasszikus művet fordítottak le törökre.
Kakuk Zsuzsa professzor asszony köszöntése 90. születésnapján
Kakuk Zsuzsa több mint negyven évet töltött az ELTE török filológia tanszékén.
Egy Heves megyei kis faluban, Nagytályán született, az egri Angolkisasszonyok Intézetében, majd Szatmárnémetiben tanult az érettségiig. Debrecenben magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett, 1949-ben summa cum laude eredménnyel doktorált magyar nyelvészetből és latin filológiából. Az MTA Nyelvtudományi Intézetében kezdett dolgozni, de pályája hamarosan más irányt vett: Németh Gyula turkológus professzor aspiránsa lett.
Így vált központi szakterületévé a török hódoltság korában nyelvünkbe került szavak és kifejezések kutatása. A 16-17- századi magyar és latin nyelvű emlékek feldolgozása után mintegy 1100 török eredetű szó alapján fontos megállapításokat tett a török hangtörténet vonatkozásában is. Fejezetek oszmán-török jövevényszavaink történetéből c. kandidátusi értekezése 1955-ben készült el. Eredményei a Recherches sur l'histoire de la langue osmanlie des XVIe et XVIIe siecles. Les éléments osmanlies de la langue hongroise (1973) c. nagy munkája révén válhatott a nemzetközi turkológia számára elérhetővé. A téma magyar nyelvű feldolgozása: A török kor emléke a magyar szókincsben (1996) a mai és használatos, illetve kihalt oszmán-török szavak témakörök szerinti csoportosításával a nyelvészeti mellett gazdag művelődéstörténeti ismereteket is nyújt.
De vizsgálta a Törökországba menekült Rákóczi és Kossuth korának nyelvi emlékeit is: foglalkozott Mikes nyelvével, és Kossuth Kütahyában készült nyelvtanával (Kossuth kéziratai a török nyelvről, 1967).
Yaşar Kemal halálára
Az „anatóliai platán”, a török irodalom évszázados óriásának kidőlését siratják a mai török újságok: életének kilencvenharmadik esztendejében elhunyt a világhíres író.
Yaşar Kemal – eredeti nevén Kemal Sadık Göğceli 1922-ben születetett a délkelet-törökországi Adana megye Hemite, ma már nagy szülöttje után Göğceli nevű falujában. Mindössze hét esztendeig járt iskolába, s máris a „gorkiji egyetem” évei következtek: mintegy negyvenféle fizikai és szellemi munkába kóstolt bele. 1936-ban Bartók Bélával is találkozott, aki Adana környékén járt gyűjtőúton a török és magyar népzene rokonságát bizonyítandó. Kalandos ifjúsága − melyről a bajor televízió filmet is fordított − alkalmat kínált számára, hogy alaposan megismerje a délkelet-anatóliai falvak és városok lakóit, egymáshoz és a természethez fűződő kapcsolatukat. Az élmények mellett népdalokat és meséket is gyűjtött, így a népköltés „tiszta forrása” is hatott írói világának alakulására.