Rendezvényeink

Egyesületünk zártkörű rendezvényére hívjuk Önöket, amely május 4-én, csütörtökön 17:30 órakor kezdődik a Budapest, VI. ker. Bajza utca 54. sz. alatti székházban (Nemzetek Háza). Azon Hazai Cecília, egyesületünk tagja vezeti be a résztvevőket a Bán Mór regényei alapján készülő Hunyadi-film forgatásának kulisszatitkaiba, gazdag képanyaggal kísérve előadását.

A Hunyadi János életéről szóló Az utolsó bástya c. 10 részes tv-film sorozat mintegy 10 milliárd forintos magyar költségvetési támogatásból készül. Robert Lantos kanadai magyar producer mellett epizód rendező George Mihalka, Nagypál Orsi és Robert Dornhelm. Hazai Cecília a produceri csapat tagja. A filmet várhatóan 2024-ben mutatják be. 

A Magyar―Török Baráti Társaság közhasznú egyesület szívesen lát minden érdeklődőt következő nyilvános, ingyenes rendezvényén, amelyen He­gyi Klá­ra történész, turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Történettudományi Intézet kutató professzor emeritusa tart előadást “Élet a török hódoltság határán, a füleki és a hatvani szandzsákban” címmel.

Időpont: 2023. május 16., kedd, 17:30 - 19:00 óra

Helyszín: Nemzetek Háza, Budapest, VI. ker., Bajza u. 54. mfszt. 1/1.

Ha nem tud személyesen eljönni a Bajza utcába, az előadáson online is részt vehet a Google Meet alkalmazás használatával, amennyiben előzetesen belépési linket kért az MTBT e-mail címén. (Egyesületünk tagjainak a belépési linket automatikusan, kérés nélkül megküldjük.) A Google Meet beállításaihoz szükség szerint legyen szíves elolvasni az alkalmazás magyar nyelvű súgóját.

Kérjük, időben érkezzen, mert az előadást pontosan kezdjük! (Online belépés: 17:15 órától 17:30-ig!)

A hetvenes-nyolcvanas években sokunkat Hegyi Klára könyvei ismertettek meg a török hódoltság korával (Egy világbirodalom végvidékén, 1976., Az oszmán birodalom Európában, 1986., Török berendezkedés Magyarországon, 1995.). Későbbi művei közül feltétlenül ki kell emelni a hó­dolt­sá­gi tö­rök vá­rak­ról és azok ka­to­na­sá­gá­ról írt mo­nu­men­tá­lis mun­ká­ját (A török hódoltság várai és várkatonasága I-III.). 2014-től dol­goz­za fel a hó­dolt­ság észa­ki pe­rem­vi­dé­kén fek­vő két osz­mán köz­igaz­ga­tá­si egy­ség, a hat­va­ni és a fü­le­ki szan­dzsák deftereit  és a kapcsolódó magyar forrásokat. Kutatásait a 2019-ben megjelent “A füleki szandzsák c. monográfiájában összegezte, s kiadás előtt áll a hatvani szandzsákkal foglalkozó kötete is.

He­gyi Klá­ra előadásából meg­is­mer­het­jük a két szan­dzsák­ban élő né­pes­ség vi­szon­tag­sá­ga­it a hódoltság teljes időszakában, s számos, érdekfeszítő részlet teszi a laikus hallgató számára is kihagyhatatlanná a rendezvényt.

Ezen a linken olvashatja Dorogi Ilona recenzióját A füleki szandzsák c. kötetről a Recitin.

Következő rendezvényünk: Egyesületi kirándulás Veszprémbe, Európa Kulturális Fővárosába (a részletekről az egyesületi tagok tájékoztatást kaptak).

Várjuk egyesületünk tagjait és minden érdeklődőt a Magyar―Török Baráti Társaság közhasznú egyesület következő nyilvános, ingyenes rendezvényére, amelynek témája az ásik-hagyományok a mai Törökországban.

 A témáról Schmidt Szonja Emese frissen megjelent fordítása, a Kemal Varol törökországi kurd író által jegyzett Énekmondók ünnepe című regény, valamint Âşık Veysel halálának ötvenedik évfordulója kapcsán Tasnádi Edit beszélget a fiatal turkológus-műfordítóval.

 Időpont: 2023. március 21, kedd 17:30 óra

 Helyszín: Budapest, VI.. ker, Bajza u. 54. magasföldszint 1/1. (Nemzetek Háza).

 Előzetes regisztráció nem szükséges.

 Az ásik-, azaz hangszeres énekmondó hagyomány már az iszlámmal való találkozást megelőzően fontos szerepet töltött be a török népek életében: az énekmondó egyúttal sámán is volt, közvetítő ég és föld között. Napjainkban – ahogy a törökség által lakott területeken szinte mindenhol – Anatóliában is tovább él ez a népköltészet és műköltészet határmezsgyéjén elhelyezkedő, rendkívül gazdag, a magyar énekmondó és regös hagyományokkal is rokonítható szellemi kincs: szakrális szerepüket megőrizve az ásikok és hangszerük, a szaz az álevi közösségek és a törökországi népi vallásosság alappillérét képezik.

 Az eseményen a Napkút Kiadó biztosítja a regény kedvezményes megvásárlásának lehetőségét.

Következő rendezvényünk:

május 16., kedd, 17:30 — Hegyi Klára: A füleki és a hatvani határmenti szandzsák (Bajza utcai székház, nyilvános előadás)

Szívesen látunk minden érdeklődőt következő nyilvános, ingyenes online rendezvényünkön, amelyen Kövecsi-Oláh Péter, történész, turkológus, egyesületünk tagja tart előadást “Törökország 1908 - 1950” címmel. Az előadás időpontja 2023. február 21., kedd, 18:30 - 20:00 óra.

“1908 és 1950 között a mai Törökország területén óriási változások mentek végbe. A területi változások mellett a szultanátusból köztársaság, a kezdeti egypártrendszerből többpártrendszer jött létre. A török társadalom és Anatólia népei mintegy 40 év leforgása alatt olyan mértékű modernizálódást tapasztalhattak, ami máig áthatja az ország politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedését. A felülről irányított és erős kontroll alatt tartott változások ugyanakkor vallási, etnikai és szociális értelemben is feszültségekhez is vezettek. Az előadás igyekszik szemügyre venni a szóban forgó, turbulens időszak legfontosabb bel- és külpolitikai eseményeit, illetve azok társadalomra és régióra gyakorolt hatását.”

Kövecsi-Oláh Péter kutatási területe a XX. századi Törökország és a magyar-török kapcsolatok. Doktori disszertációját, amelynek témája “Török-magyar diplomáciai kapcsolatok a két világháború között (1920-1945)”, teljes terjedelmében olvashatja a következő linken: https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/40630 

Az előadást az ingyenes Google Meet videókonferencia alkalmazás használatával bonyolítjuk le. A belépéshez előzetesen linket kell kérni az egyesület e-mail címén!

További rendezvényeink:

február 28., kedd: 17:30 — 2023. évi rendes taggyűlés  (Bajza utcai székház, nyilvános rendezvény)

március 21. kedd, 17:30 — Vendégünk: Schmidt Szonja turkológus, műfordító (Bajza utcai székház, nyilvános előadás)

április 18., kedd, 17:30 — Hegyi Klára: A füleki és a hatvani határmenti szandzsák (Bajza utcai székház, nyilvános előadás)

május 16., kedd: 5. nyilvános előadás

május vagy június: egyesületi, zárt körű kirándulás Veszprémbe, Európa Kulturális Fővárosába

június 13., kedd: 6. nyilvános előadás

szeptember: egyesületi, zárt körű kirándulás Temesvárra, Európa Kulturális Fővárosába + Orsovába

Szívesen látunk minden érdeklődőt a Magyar―Török Baráti Társaság közhasznú egyesület következő nyilvános, ingyenes rendezvényén, amelyen Tasnádi Edit turkológus, műfordító, egyesületünk alelnöke tart előadást “Születésének 200. évében Petőfi Sándor Törökországban” címmel.

Időpont: 2023. január 17., kedd 17:30 óra (pontosan kezdünk!)

Helyszín: Budapest, VI.. ker, Bajza u. 54. magasföldszint 1/1. (Nemzetek Háza).

Előzetes regisztráció nem szükséges.

“Megismerhetjük, hogy a török olvasók az elmúlt évtizedekben hogyan kerülhettek kapcsolatba Petőfi Sándor műveinek fordításaival. Az előadó bemutatja azt a török nyelvű könyvet, amelyet Dursun Ayannal együtt állított össze Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából. E kötet kiadásához és törökországi bemutatásához egyesületünk pályázat útján elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia 700 ezer forintos támogatását. A könyv 2022 októberében a török Kitabevi Kiadónál jelent meg, s részletes képet ad a korábbi török megjelenésekről is. A szerzők a költő és életműve bemutatásához Eckmann János irodalomtörténetére támaszkodtak. Megjelenik a könyv lapjain Arany János, Murat Paşa, azaz Bem apó, de egy tanúvallomással még Szendrey Júlia is. És elmaradhatatlan része egy ilyen kötetnek a versválogatás. Az előadás során Tasnádi Edit megosztja személyes élményeit arról az előadókörútról is, amelynek során nemrég bemutatta a könyvet Isztambulban, Ankarában, Rodostóban és Kütahyában."

Az előadás és az azt követő beszélgetés pontosan kezdődik és kb. másfél óráig tart. Azt online nem tudjuk közvetíteni és felvételről sem lesz elérhető.

További rendezvényeink:

január 31. nyilvános elnökségi ülés (online, Google Meet)

február 21. kedd, 18:30 — Kövecsi-Oláh Péter: Törökország 1908-1950. (nyilvános online előadás, Google Meet)

február 28., kedd: 17:30 — 2023. évi rendes taggyűlés  (Bajza utcai székház)

március 21. kedd: 3. nyilvános előadás

április 18., kedd, 17:30:  Hegyi Klára: A füleki és a hatvani határmenti szandzsák (nyilvános előadás, Bajza utcai székház)

május 16., kedd: 5. nyilvános előadás

május vagy június: egyesületi, zárt körű kirándulás Veszprémbe, Európa Kulturális Fővárosába

június 13., kedd: 6. nyilvános előadás

szeptember: egyesületi, zárt körű kirándulás Temesvárra, Európa Kulturális Fővárosába + Orsovába

A Magyar―Török Baráti Társaság közhasznú egyesület következő nyilvános, ingyenes rendezvényét 2022. november 17-én, csütörtökön 17:30 órai kezdettel tartja a Budapest, VI.. ker, Bajza u. 54. magasföldszint 1/1. alatti székházban (Nemzetek Háza). Azon szívesen látunk minden érdeklődőt!

Bartha Júlia néprajzkutató, egyesületünk tagja, a Damjanich János múzeum ny. néprajzi osztályvezetője előadásának címe: “Útra való... Barangolás Anatóliában”. Az előadó anatóliai körútra invitál minket. Csillagtúrákat teszünk, melynek során betekintést kapunk a sokszínű török népi kultúra világába.

Az előadás és az azt követő beszélgetés pontosan kezdődik és kb. másfél óráig tart. Azt online nem tudjuk közvetíteni és felvételről sem lesz elérhető.

Szívesen látunk minden érdeklődőt egyesületünk következő nyilvános, ingyenes online rendezvényén, amelyen Pénzváltó Nikolett, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének kutatója, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője, egyesületünk tagja tart előadást “A török-orosz viszony az ukrajnai háború árnyékában” címmel.

"Törökország szerepének értelmezése az orosz–ukrán háború kapcsán az utóbbi hónapokban sokakban kérdéseket vetett fel. Ankara nem csatlakozott az Oroszországgal szemben bevezetett nyugati szankciókhoz, amivel lehetővé tette azok egy részének kikerülését. Ezzel egy időben azonban retorikájában számos alkalommal kiállt Ukrajna területi integritása mellett, valamint nem hagyott fel a Bayraktar TB2-es drónok szállításával sem az ukrán haderőnek. A török–orosz kapcsolattal összefüggésben az utóbbi években hasonlóan ellentmondásos információkkal találkozhattunk. A kommentárok egy része a két történelmi vetélytárs közvetlen katonai összeütközésének elkerülhetetlenségét vizionálta egymást átfedő érdekszférájukban, míg egy másik részük egy magát a Nyugattal szemben definiáló török-orosz stratégiai szövetség létrejöttének veszélyére figyelmeztetett. Hogy is van ez? Most akkor kinek az oldalán áll Törökország? És hogyan célszerű értelmeznünk a török külpolitikát? Az előadás többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a jelenleg is zajló ukrajnai háborútól indulva, majd elhelyezve az ennek kapcsán tanúsított török magatartást a tágabb török–orosz viszony, valamint a török külpolitika kontextusában."

Az előadás és az azt követő beszélgetés 2022. október 24-én, hétfőn 19:00 órakor - pontosan! - kezdődik és kb. másfél óráig tart.

Az előadást az ingyenes Google Meet videókonferencia alkalmazás használatával bonyolítjuk le, amelyet Ön akkor vehet igénybe, ha előzőleg belépett Google-fiókjába.

Szeptember 24-én egyesületi kiránduláson vettünk részt Érden, ahol megtekintettük a Magyar Földrajzi Múzeumot.

Június 26-án a zseniális Fegyó Béla festőművész idegenvezetésével tekintettük meg Ráckeve nevezetességeit.

Szívesen látunk minden érdeklődőt egyesületünk következő nyilvános, ingyenes online rendezvényén, amelyen Kovács-Máté Gergő építészmérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem doktorandusza, egyesületünk tagja tart előadást "Magyar építészek a kora-köztársaságkori Törökországban” címmel.

Az előadás és az azt követő beszélgetés 2022. június 14-én, kedden 18:30 órakor - pontosan! - kezdődik és kb. másfél óráig tart.

Az első világháborút követően az Oszmán Birodalom építőkövein születő Török Köztársaság nem csupán államberendezkedésében, ideológiájában, kultúrájában, hanem fizikailag is újjáépült. E folyamatban, vagyis a 20. század korai évtizedeiben Törökország területén emelt új középületek, új infrastrukturális hálózatok, és egész városnegyedek kialakításában döntő szerepet játszottak a nyugat felől érkező, modernista elveket alkalmazó, főként németországi építészek. A kora-köztársaság időszakában a fiatal török állam sok magyar szakértőt hívott meg és alkalmazott – ezek közt tervező építészek és tájépítészek is jelen voltak. Az építészeti kapcsolatok jelentkezhettek a történeti épületek védelmének területén – legyenek azok törökországi magyar vonatkozású, vagy magyarországi oszmán épületek –, illetve számos építőmunkás, szerkezetépítő érkezett azért, hogy részt vegyen Törökország infrastruktúrájának kiépítésében. Emellett a korai Török Köztársaság területén alkotó magyarországi építészeknek konkrét épülettervei is ismertek. Habár ezek a tervek jellemzően nem valósultak meg, hatásuk mégis érezhető a kor építészetében. Az előadás a 20. század ismert magyar építészeinek törökországi épületterveiről, és török építészek magyarországi munkáiról szól.

Az előadást az ingyenes Google Meet videókonferencia alkalmazás használatával bonyolítjuk le, amelyet Ön akkor vehet igénybe, ha előzőleg belépett Google-fiókjába.