Rendezvényeink

Szívesen látunk minden érdeklődőt egyesületünk következő nyilvános, ingyenes online rendezvényén, amelyen Tinku-Szathmáry Balázs, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főmuzeológusa tart előadást “Gőzhajóval a Dunán Bécsből Konstantinápolyig 1914 előtt” címmel.

Az előadás és az azt követő beszélgetés 2022. május 17-én, kedden 18:30 órakor - pontosan! - kezdődik és kb. másfél óráig tart.

Az előadás bemutatja, hogyan zajlottak az utazások az 1830-as években Bécs, Pest-Buda és Konstantinápoly között létrejött gőzhajó-járatokon.  Megismerhetjük, milyen akadályokat leküzdve épült ki a biztonságos hajózási útvonal, sok színes információt kapunk a korabeli utazók élményeiről és viszontagságairól, láthatjuk az utazással kapcsolatos korabeli dokumentumokat.

Előadónk a “Egyre közelebb! Ausztria–Magyarország felfedezi a Dunát és a Fekete-tengert” c. kiállítás kurátora. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum kiállítása a Gül Baba Türbe kiállítótermében, augusztus végéig tekinthető meg.

Az előadást az ingyenes Google Meet videókonferencia alkalmazás használatával bonyolítjuk le, amelyet akkor vehet igénybe, ha előzőleg belépett Google-fiókjába. 

Szívesen látunk minden érdeklődőt egyesületünk következő nyilvános, ingyenes online rendezvényén, amelyen dr. Stipich Béla asszirológus, az ELTE BTK Doktori és Tudományszervezési Irodájának vezetője tart előadást “A hettita civilizáció” címmel.

 Az előadás és az azt követő beszélgetés 2022. április 21-én, csütörtökön 18:30 órakor - pontosan! - kezdődik és kb. másfél óráig tart. 

“ Az ókori Mezopotámia peremterületein, a mezopotámiai kulturális koinéhez kapcsolódva több helyen is kialakultak jelentős államalakulatok – a késő-bronzkori Anatóliában a Hettita Birodalom fennállásának 400 éves ideje alatt (Kr.e. ca. 1650 és 1200 között) az ókori Kelet legbefolyásosabb nagyhatalmai közé tartozott. Felbomlása után majdhogynem teljesen eltűnt az emberiség kulturális emlékezetéből; a 19. század végi, 20. század eleji „újrafelfedezéséig” jóformán csak a Biblia egyes elszórt utalásaiban őrződött meg a hettiták vaskori leszármazottainak emlékei.

 Az előadás elején igyekszünk bemutatni a hettita civilizáció újrafelfedezésének legfontosabb állomásait, illetve rövid áttekintést adni a Hettita Birodalom történetéről (kitekintve a birodalom felbomlása utáni helyzetre is).

 A Hettita Birodalmat létrehozó hettita civilizációt az előadás második részében nem elszigetelten vizsgáljuk, hanem az ókori Kelet történeti és kulturális közösségének részeként – kitérve azokra a sajátosságokra is, amelyek a hettita civilizációra különösen jellemzőek voltak. Ezek között kiemelt helyet kapnak a Hettita Birodalom államszervezetével kapcsolatos kérdéskörök, ugyanis segítségükkel a hettita civilizáció számos egyediségét és különlegességét ki lehet domborítani – a geográfiai-topográfiai adottságoktól és térhasználattól kezdve a szöveghagyományon keresztül egészen a (politikai) krízismenedzsment sajátos megnyilvánulásai formáival bezárólag.”

 Az előadó az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelem szakos bölcsész és tanár, német nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár, továbbá asszirológia szakos bölcsész oklevelet szerzett. PhD fokozatát a PTE Interdiszciplináris Doktori Iskola Ókortörténet Doktori Programban szerezte 2019-ben. Tanulmányai során az EU Erasmus ösztöndíjával, illetve a Bajor Szabad Állam ösztöndíjával a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität Assziriológiai és Hettitológiai Intézetének vendéghallgatója, vendégkutatója volt. Érdeklődési és kutatási területe az ókori Kelet (különösen a késő-bronzkori Anatólia és Felső-Mezopotámia) népeinek története és kultúrája.

 Az előadást az ingyenes Google Meet videókonferencia alkalmazás használatával bonyolítjuk le, amelyet akkor vehet igénybe, ha előzőleg belépett Google-fiókjába.

Egyesületünk szívesen lát minden érdeklődőt következő nyilvános, ingyenes online rendezvényén, amelyen Somfai Kara Dávid, az ELKH BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa tart előadást “Dél-szibériai török népek és folklórjuk” címmel.

Az előadás és az azt követő beszélgetés 2022. március 22-én, kedden 18:30 órakor - pontosan! - kezdődik és kb. másfél óráig tart. 

“A világ 150 milliós török nyelvű népei a Balkántól a távoli Jakutföldig Eurázsia számos térségében honosak. Ennek a hatalmas nyelvcsaládnak talán kissé ritkábban emlegetett részéről, a Dél-Szibéria török nyelvű csoportjairól szeretnék pár szót szólni. Dél-Szibériának azt a térséget nevezzük, ahol Oroszország és Mongólia határa húzódik, az Altaj és Szaján hegységek vidékét. Tulajdonképpen Észak-Mongólia egyes részei is szoros kapcsolatban állnak Dél-Szibériával. Körülbelül fél millió főnyi török ajkú népcsoport él ezen a vidéken: Tuva, Hakasz és Altaj köztársaságok (Oroszországi Föderáció), illetve Mongólia határos vidéke. Kis számuk ellenére nagyon izgalmas kutatási témákat nyújtanak a turkológia számára. Ők a török népeknek azon csoportjai, akik nagyjából helyben maradtak, s bár kis mértékben hatott rájuk a buddhizmus, mind életmódjukban, mind hitvilágukba sokat megőriztek a belső-ázsiai "pogány" törökök hagyományos műveltségéből. A magyar turkológiában kevesebb figyelmet fordítottak rájuk, bár 1957-1964 között Diószegi Vilmos keletkutató és etnológus többször járt körükben és rendkívül értékes folklór anyagot gyűjtött főleg a sámán folklór témaköréből. Jómagam az ő nyomdokain indultam el 1995-ben és jártam be a térség török népeit. Ennek a 15 éves terepmunkának (1995-2009.) és a hozzá kapcsolódó kutatásoknak az eredményeiről számolok be az előadásom során.”

Az előadást az ingyenes Google Meet videókonferencia alkalmazás használatával bonyolítjuk le. A belépési kódot az egyesület tagjainak automatikusan kiküldjük, a nem egyesületi tag érdeklődők pedig azt az MTBT e-mail címén kérhetik az előadást megelőző napig.

A Magyar―Török Baráti Társaság közhasznú egyesület szívesen lát minden érdeklődőt következő nyilvános, ingyenes online rendezvényén, amelyen Sárközy Miklós történész, iranista, a Károli Gáspár Református Egyetem docense tart előadást “Narsakhí: Bukhara története” címmel.

 Az online előadás és az azt követő beszélgetés 2022. február  14-én, hétfőn 18:30órakor - pontosan! - kezdődik és kb. másfél óráig tart. 

 “A Bukhara története a 6-11. századi Közép-Ázsia történetének legfontosabb írott forrása, és a magyar őstörténet szempontjából kiemelkedő fontosságú, mind a preiszlám Közép-Ázsia utolsó évtizedeihez, mind Közép-Ázsia koraiszlám periódusához nélkülözhetetlen történeti kútfő. Bár magyarnak tekinthető etnikai csoportokat név szerint nem említ, de a Bukhara története időben a magyar őstörténet legfontosabb korszakát világítja meg egy olyan területen, mely közvetlen szomszédságban állt a korai magyarsággal és több, a krónikában említett közép-ázsiai etnikai csoport, mint az iráni nyelveken beszélő szogdok és khvárizmiak vagy a türkök bizonyos csoportjai több vagy kevesebb szerepet játszottak a kialakuló korai magyarság politikai szervezetében vagy kulturális hagyományaiban. Mindezeken túl a Bukhara története a korai magyarság dél-uráli szállásterületeivel intenzív gazdasági, kulturális kapcsolatokat ápoló Számánida Birodalom területét írja le olykor meglehetősen informatívan, máshonnan nem ismert információkat is megőrizve.A Bukhara története eredetileg a 930-as 940-es években íródott arabul a közép-ázsiai Bukhara városában, születésekor a közép-ázsiai Számánida Birodalom ereje teljében, hatalma csúcsán volt.  A Bukhara története a középkori arab-perzsa muszlim historiográfia legjobb hagyományain alapuló alkotás, egy várostörténet, amely formailag az azt megelőző százötven muszlim történeti krónikákra és azon belül khurászáni (kelet-iráni) helytörténeti munkákra tekint mintaként és azokból merít is. Ám emellett jelentős részben az iszlám előtti Közép-Ázsia és a kalifátus határain kívül eső sztyepprégió eseményeit írja le, és ezen információi nagyon értékesek, sokszor egyediek.

Bővebben ...

Kedves Egyesületi Tagok!

Óévbúcsúztató összejövetelre és koccintásra invitáljuk Önöket, sajnos, többi rendezvényünkhöz hasonlóan ezúttal is a virtuális térben.

Ha van kedvük egy kis kötetlen csevegéshez, várjuk Önöket a Google Meet videókonferencia alkalmazásban december 30-án, csütörtökön este fél hétkor. Addig tartunk nyitva, amíg van érdeklődés. 

Aki eddig nem próbálta, most már ne halogassa tovább a Meet beüzemelését, használata végtelenül egyszerű.

Akinek ismerjük a Gmail-címét, annak automatikusan kiküldjük a belépési linket. Akinek nincs Gmail-címe, az sürgősen regisztráljon egyet és küldje meg nekünk.

Boldog karácsonyt, vigyázzanak magukra és szeretteikre, találkozzunk december 30-án!

Az egyesület elnöksége

Egyesületünk szívesen lát minden érdeklődőt következő nyilvános, ingyenes online rendezvényén, amelyen Sándor Klára egyetemi tanár, a Szegedi Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszékének vezetője tart előadást “A székely írás szerepe a magyar kultúrtörténetben” címmel.

Az előadás és az azt követő beszélgetés 2022. január 18-án, kedden 18:30 órakor - pontosan! - kezdődik és kb. másfél óráig tart.

“A székely írást – a közbeszédben használatos nevén „rovásírást” – a legtöbben az utak mellett elhelyezett helységnévtáblákról ismerik. Vannak, akik betűinek szakrális jelentést tulajdonítanak, mások mozgalmat indítottak a terjesztésére, vannak, akik az emberiség legősibb írásának gondolják. Jeleivel a legváltozatosabb helyeken találkozhatunk, vásárokon, cégtáblákon, betűtésztán és tetoválásként.

De mit mondhatunk róla tudományos módszertannal végzett kutatások alapján? Tudjuk-e, honnan származik ez az írás? Kik használták az elmúlt évszázadok alatt, és miért írtak vele latin betűk helyett? Hogyan változott a megítélése a 13. századtól a 19. századig, és mikor kezdődött modernkori használata, miben különbözik ez a korábbi időszakoktól? Előadásomban ezeket a kérdésekkel foglalkozom majd.”

Aki nem tagja egyesületünknek, az előadáson előzetes regisztrációval tud részt venni, ha Gmail-címe megadásával legkésőbb az előadás előtti napig meghívót kér az MTBT e-mail címén: magyar.torok.barati.tarsasag@gmail.com. Meghívót akkor küldünk, ha még van hely, mert a résztvevők száma technikai okokból legfeljebb 100 lehet.

Az előadást az ingyenes Google Meet videókonferencia alkalmazás használatával bonyolítjuk le, amelyet akkor vehetnek igénybe, ha előzőleg beléptek Google-fiókjukba. A Google Meet beállításaihoz legyenek szívesek elolvasni az alkalmazás magyar nyelvű súgóját: https://support.google.com/meet/?hl=hu

A Magyar―Török Baráti Társaság közhasznú egyesület szívesen lát minden érdeklődőt nyilvános, ingyenes online rendezvényén, amelyen Fodor Gábor turkológus, az isztambuli Magyar Kulturális Intézet igazgatója, egyesületünk tagja tart előadást "A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet története" címmel.

Az előadás 2021. december 2-án, csütörtökön 18:30 órakor - pontosan! - kezdődik és kb. másfél óráig tart.

Bővebben ...

Szívesen látunk minden érdeklődőt következő nyilvános, ingyenes online rendezvényünkön, amelyen Kincses-Nagy Éva, a Szegedi Tudományegyetem Altajisztikai Tanszékének egyetemi adjunktusa, egyesületünk tagja tart előadást "A sokszínű, soknyelvű Törökország" címmel.

Az előadás 2021. október 26-án, kedden 18:30 órakor - pontosan! - kezdődik és kb. másfél óráig tart.

Törökország lakosainak száma ma már megközelíti a 85 milliót. A kurdok és a zazák több milliós etnikai kisebbségként élnek az országban, közülük sokaknak nem a török, hanem a kurmandzsi vagy a zaza az első nyelve (anyanyelve). Kevésbé ismert, hogy az ország etnikai palettája ennél sokkal színesebb, ma is legalább három tucat etnikai kisebbséget találhatunk az ország területén. A nemzetiségi csoportok egy kis része még beszéli a törökországi töröktől eltérő anyanyelvét. Sokan azok is, akik már csak törökül beszélnek, őrzik, számontartják eredeti származásukat, ápolják saját kultúrájukat, hagyományaikat. Létszámukról nincsenek pontos adataink, csupán az utóbbi évtizedekben kezdődhettek meg az ezzel kapcsolatos átfogó kutatások. Az előadás ezeket az etnikai és nyelvi kisebbségeket tekinti át. Törökország lenyűgöző kulturális gazdagsága nem kis mértékben nekik is köszönhető.

Az előadást az ingyenes Google Meet videókonferencia alkalmazás használatával bonyolítjuk le. A részvételhez október 25-ig belépési linket kell kérni az MTBT e-mail címén (kivétel: egyesületi tagok, illetve azok a rendszeres résztvevők, akiknek már eleve kiküldtük azt).  A Google Meet beállításaihoz legyen szíves elolvasni az alkalmazás magyar nyelvű súgóját.

Kérjük, ha teheti, támogassa egyesületünket! Bankszámlaszámunk: 11701004-20147150. Ha lesz személyi jövedelemadója jövőre, annak 1 százalékát is felajánlhatja nekünk. Adószámunk: 18047723-1-42.

Ha egyesületünk rendes vagy pártoló tagja szeretne lenni, töltse ki és küldje el e-mailben a honlapunkon található űrlapot.

Köszönjük érdeklődését és támogatását!

Tizenegy online rendezvényünk után végre újra a Bajza utcai székházba hívhatjuk Önöket a Magyar-Török Baráti Társaság szeptember 21-én, kedden 17:30-kor kezdődő rendezvényére.

Azon Szőllőssy Balázs költő, műfordító, az Isztambuli Magyar Intézet igazgató-helyettese, egyesületünk tagja tart előadást "Betekintés a XXI. századi török költészetbe" címmel.

Az előadás során rövid általános bevezető után néhány jelentős szerző portréján keresztül megismerkedhetünk a kortárs török költészet trendjeivel és kérdésfelvetéseivel, azzal, hogy miként tekintenek önmagukra és milyen hagyományokra vezetik vissza magukat az egyes költői csoportosulások. A bemutatott szerzőktől magyar fordításban is elhangzik majd egy-egy vers, illetve az eredeti nyelvű kötetek a továbbiakban az MTBT könyvtárát gazdagítják majd, így hozzáférhetőek lesznek az érdeklődők számára.

Figyelmükbe ajánljuk Szőllőssy Balázs egy tavalyi interjúját ezen a linken és a Forrás folyóirat 2019. júkius-augusztusi számában megjelent versfordításait.

A Magyar-Török Baráti Társaság közhasznú egyesület ez évi hatodik, nyilvános online rendezvényén Vásáry István turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyesületünk tiszteletbeli elnöke tart előadást "Régi téveszmék új ruhában ― A magyar turanizmus újjászületése" címmel, június 15-én, kedden 19:00 órai kezdettel.

Az előadást az ingyenes Google Meet alkalmazással bonyolítjuk le. Aki szeretne részt venni az előadáson, e-mailben regisztrálhat és kérheti a belépési kódot az előadást megelőző napig, június 14-ig ezen a címen: magyar.torok.barati.tarsasag@gmail.com. Az egyesületi tagoknak nem kell előzetesen regisztrálniuk.

Az előadás a magyar turanizmus feléledését veszi vizsgálat alá, mely már az 1920-as években a tudományon kívülre szorult, elaggott ideológiának számított. Az új magyar turanizmus legfőbb rendezvénye, a magyar őstörténettel is kóklerkedő ún. „kurultáj" évek óta jelentős állami támogatással hirdeti tévtanait. Az előadás tárgyalja a tudomány és ideológia kapcsolatát, kitérve az elmúlt tíz esztendő kedvezőtlen alakulására e téren: az őstörténeti dilettantizmus térnyerésére és nyílt támogatására.

1990-ben, több mint negyven év szocialista rendszer uralma után jogos volt az igény, hogy a patrióta érzés, a magyar önbecsülés a helyére kerüljön a nemzet életében. A történelem értékelése és az emlékezetpolitika fontos szerepet játszott ebben a folyamatban. Különösen az újkori magyar történelem és a korai magyar történet vagy őstörténet került az érdeklődés fókuszába. A 19–20. századi történelem kutatása és értékelése teljesen érthető módon vonzotta a figyelmet, hiszen a legtöbb ideológiai elfogultság az elmúlt 150 év történetében volt tetten érhető; e területen volt mit megvitatni és újra értékelni. Valóban sok értékes tudományos munka született e területen, melyek lényegesen módosították itt-ott eddigi nézeteinket. Természetesen a dilettáns és/vagy erősen ideologizált nézetek is megjelentek, de ezek többsége a szakszerű, akadémikus (ha még egyesek szitokszóként is használják manapság ezt a terminust) történetírás keretein kívül láttak napvilágot, többségük az önálló kutatások nélküli elfogult zsurnalizmus szintjén. E területen a búzát az ocsútól elválasztani elég könnyű.

Ugyanakkor a magyar őstörténet kutatásában nem ilyen egyértelmű volt a fordulat. 1956 és 1990 között ugyanis a magyar őstörténet kutatásában már kevés ideológiai béklyó volt, ennek megfelelően sok magas szintű munka született már a rendszerváltozás előtt is. Bár 1990 után a kutatási lehetőségek kitágultak, s különösen a régészet területén fontos szakmunkák születtek meg, de semmiképpen nem volt szükség alapvető fordulatra. A magyar őstörténet alaptézise, miszerint a magyar nyelv finnugor eredetű, a magyar etnosz pedig több szálból tevődött össze, melyek között a régi törökségi népek hatása volt a legjelentősebb a magyar etnogenezisben, vitathatatlan volt, s a szaktudományi kutatás mai napig tartja magát ehhez.

Ezzel szemben e területen az elmúlt 30 évben elképzelhetetlen mennyiségű dilettáns munka jelent meg, melyek elsősorban a megfelelő szakismereteket nélkülözik, másrészt egyértelműen csak ideológiai szempontokból kiindulva, vágyvezérelten dolgoznak. Sok közülük a magyar őstörténetkutatás elmúlt 150 évét lenullázza, s visszatér a többszáz éves mítosz, a középkori krónikákon alapuló hun-(avar-)magyar rokonság gondolatához. Ez sem lenne baj, ha a dilettánsok a saját köreiken belül maradnának. Ezzel szemben legtöbbjük heves dühvel támadja a Magyar Tudományos Akadémiát és a finnugor nyelvrokonságot a német és szovjet hatalom ármánykodásának tartja. Még ezzel sem lenne baj, ha egyes szervezetek és szerzők nem kapnának nagy állami támogatást tévtanaik hirdetéséhez.